Mikor lesz vastagabb a boríték? Mi lesz a fiatalok fizetésével?

2021. 10. 01., 12:15

Bár az idén 7,8 százalékkal nőtt a huszonévesek nettó fizetése, a dolgozó fiataloknak csak a 23 százaléka számít 3-5 százalékot meghaladó fizetésemelésre a következő egy évben a K&H ifjúsági indexéhez készült reprezentatív kutatás szerint. Igaz, ez az arány magasnak számít a felmérés történetében, a többség, az érintettek 49 százaléka továbbra is kisebb mértékű béremeléssel számol a jövőben, 24 százalékuk pedig nem vár vastagabb „borítékot”. A pesszimisták aránya pedig minimális, mindössze 3 százalékos.

A jelek szerint a dolgozó fiatalok egy része borúlátónak mondható, ha a fizetésük alakulása kerül napirendre. Ugyanakkor vannak optimisták is – ez derül ki a K&H ifjúsági indexéhez az idei második negyedévben készült reprezentatív felmérés és a hivatalos KSH-adatokból.

Mennyit kaptak?

Az idei év első felében a legalább öt fős cégeknél, állami vagy jelentős nonprofit szervezeteknél dolgozó 20-29 évesek a hivatalos statisztikai adatok alapján – a különböző kedvezmények nélkül – nettóban több mint 244 ezer forintos átlagfizetést kaptak havonta. Ez 7,8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 227 ezres összeget.

Ráadásul a korábbi éveket is tempós növekedés jellemezte, a 2020 első felében 6,6 százalékkal, 2019 azonos időszakában pedig 15,3 százalékos fizetésemelkedést könyvelhettek el a korosztály dolgozó tagjai.

Mire számítanak?

Az utóbbi években látott jelentős növekedés ellenére a K&H ifjúsági indexéhez készített reprezentatív kutatás szerint a dolgozó 19-29 évesek nagy része nem vár komolyabb fizetésemelést. Ebben szerepet játszhat az is, hogy a hivatalos statisztikai adatok az öt fősnél nagyobb cégek adataival készült, míg nagyon sokan ennél kisebb vállalkozásoknál dolgoznak.

A kutatás szerint a megkérdezettek 23 százaléka vár nagyobb béremelést, ami a mértéket tekintve az inflációt meghaladó emelkedést jelentene. Sok válaszadó azonban nincs tisztában az infláció pontos értékével, ezért a felmérés a 3-5 százalékot meghaladó emelést minősíti nagynak. A 23 százalékos arány egyébként viszonylag magasnak mondható, a felmérés több mint 8 éves történetében csak néhány alkalommal – például 2021 és 2020 első negyedévében és 2018 végén – fordult elő ennél magasabb vagy ehhez hasonló eredmény.

A többség viszont óvatos, az inflációnál visszafogottabb, azaz 3-5 százalék alatti bérnövekedéssel számol a következő időszakban. 24 százalékuk pedig nem vár változást, amennyiben valóban így lesz, akkor az infláció miatt a fizetésük vásárlóértéke mérséklődhet. Kedvező ugyanakkor, hogy a dolgozó fiatalok marginális része tart csak attól, hogy kisebb összeget kap, 3 százalékuk számol ezzel a forgatókönyvvel.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 08., 16:10
Az első félév gazdasági mutatói már óvatos élénkülést jeleznek, ez azonban még nem jelent meg a vállalkozói döntésekben. Az OPTEN adatai szerint lassult a társas vállalkozások fogyása, de az alapítások továbbra is visszafogottak, miközben a korábbi évek vállalati kockázatai sem futottak még ki. A cégtrend így egyelőre nem fordulatot, hanem kivárást tükröz.
2026-07-09 11:25:00
A polgári jog, így a Polgári Törvénykönyv védelemben részesít minden személyiségi jogot, de bizonyos személyiségi jogokat külön is nevesít. Ide tartozik a magántitokhoz fűződő jog is, amely az egyénnek a saját adatai, titkai feletti rendelkezést testesíti meg. Hogyan valósul meg a magántitok védelme? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2026-07-08 17:40:00
Az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint a második negyedévben megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások átlagdíja 58 500 forint volt a személygépkocsik körében, ami 12 százalékkal marad el az előző év hasonló időszakában tapasztalt 66 500 forintos szinttől. A szerződések több mint felét négy biztosítónál kötötték az ügyfelek ebben az időszakban.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS