A fizikai órabérek tavalyhoz képest 11 százalékkal magasabbak

2020. 10. 28., 13:00

Az idei harmadik negyedévben 1318 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 11 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 1 184 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban jóval alacsonyabb ütemben változtak a bérek: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2019 harmadik negyedévéhez képest 4 százalékos bérnövekedést tapasztalt, szemben az egy évvel korábbi 7,5 százalékkal.

„Rendhagyó módon a második negyedév 1350 forintos szintjéhez képest néhány százalékos visszaesést mutatott a fizikai órabérek átlaga – mutat rá Hamrák Viktor, a Trenkwalder munkaerő-kölcsönzési üzletágvezetője. – Ezt az átmeneti csökkenést azonban ezúttal egy pozitív változás magyarázza: a harmadik negyedévben a tavaszi leépítéseket követően a legtöbb helyen megkezdődött a létszámok visszatöltése, és ismét növekedésnek indult az alacsonyabb beosztású és bérezésű, a korábbi elbocsátásokat leginkább megszenvedő betanított munkások aránya.”

A régió szerint lebontott statisztikák azt mutatják, hogy továbbra is jelentős az eltérés az egyes régiókban tapasztalható bérszintek között. Míg Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, valamint a Dél-Dunántúlon 1100 és 1200 forint között mozgott az átlagórabér, a Dunántúl középső és északi részén 1600 forint körül alakult ez a mutató, Közép-Magyarországon pedig meghaladja az 1900 forintos szintet is.

A BDO Magyarország ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében az éves béremelkedés mértéke alig érte el a 4 százalékot.

„A középvezetők körében bizonyos szektorokban (ilyenek például a turisztika, a vendéglátás, vagy a rendezvényszervezés) komoly mértékű elbocsátások zajlottak az elmúlt fél év során, így jelentősen visszaesett a béremelési nyomásmagyarázzaGerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezető partnere. – A kedvezőbb bérezés helyett ebben az időszakban a biztonságos munkahely vált a fő prioritássá még a kevésbé veszélyeztetett szektorokban is (ilyenek például a szolgáltató központok, az SSC-k).”

A harmadik negyedév végére azonban bizonyos szegmensekben újra nő az igény a megfelelő képzettségű és tapasztalatú középvezetők iránt. Ennek hatására a munkaerő-megtartás ismét fontos szemponttá válhat, ami a következő negyedévekben felgyorsíthatja a béremelések ütemét.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS