Nettó 270 ezer forint a kezdő bérigény IT-területen

2021. 04. 16., 11:30

Ha olyan szektort keresünk, amely a pandémiás időszakban is szédítő sebességgel bővült, valószínűleg az informatikai terület kerülne ki abszolút győztesként. A magyar munkaerőpiacról jelenleg közel 44 ezer IT-szakember hiányzik. A COVID-hatás ráadásul jelentősen felpörgette a digitalizációt és az automatizációt is, így még inkább égető kérdés az utánpótlás a HR-szakemberek és cégvezetők körében. Az informatika továbbra is a 3. legnépszerűbb tanulmányi terület hazánkban, ugyanakkor úgy tűnik, a felsőoktatásnak szintlépésre van szüksége, ha tartani akarja a tempót a piac fejlődésével. Vajon honnan érkeznek az újgenerációs IT-sok és mi vár a szektorra a következő években? A kérdésre a WHC Csoport munkatársai vezető szakemberek segítségével keresték a választ az áprilisi IT & Telco & Startup iparági HR Fest rendezvényen.

Az elmúlt évben világszerte nőtt a kereslet az informatikai szakemberek iránt, ráadásul egyre több területre szivárog be a digitalizáció és az automatizáció, ezért kulcsfontosságú cél a képzett szakemberek bevonzása. Magyarországon is nehéz betölteni a nyitott álláshelyeket, többek között ennek – és a kiválasztási folyamatok online térbe költözésének – köszönhetően ma már akár 80 napba is telhet, amíg a toborzók megtalálják a megfelelő jelölteket a kiírt pozíciókra.

Bár a piaci szereplők egymással is versenyt futnak a jelöltekért, az igény és a kínálat is elég változatos: vannak, akik inkább a kezdőket keresik, hogy saját üzleti céljaiknak megfelelően képezhessék őket, míg más vállalatok elsősorban több éves tapasztalattal rendelkező kollégákat toboroznak. Az informatikusok egy része eközben bátran próbálkozik érdekesebb projektek vagy jobb fizetés reményében, míg mások biztonsági játékot játszanak.

„Még a stabilan bővülő informatikai szektorban is láthatunk nagyon érdekes HR-trendeket. A korábbiakhoz képest is jelentősen nőtt például a mobilitás a szakmában, sokan – cégek és munkavállalók egyaránt – számítanak arra, hogy a hibrid modell és a távmunka tartósan velünk marad. Ez egyrészről veszélyeket is tartogathat, mert a hazai informatikusok a külföldi ajánlatok felé fordulhatnak, ugyanakkor más kiváló szakembereket végre visszacsábíthatnak a magyar vállalatok, hiszen a hazai bérek reálértéke kifejezetten versenyképesnek számít a szektorban" – mondta el Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője a HR Fest online szakmai konferencián.

Az informatikusok már visszavágynak az irodába

A Telenor Hungary és 4iG humánerőforrás-vezetői egyetértettek abban, hogy a kiválasztási folyamatok kulcsmozzanata a pontos, célzott értékajánlatok megfogalmazása, mely hozzásegíti a vállalatokat, hogy pontosan azokat a szakembereket szólítsák meg, akikre valóban szükség van. Emellett sikeres eszköz az informatikusok toborzásában a munkavállalói ajánló program.

Gothárdi Ibolya, a 4iG HR igazgatója szerint ma már a jelöltek közel fele kollégák ajánlásának köszönhetően kerül a cég látókörébe, így ők a munkáltatói márkaépítésre szánt források egy részét már erre a területre csoportosítják. A fluktuáció ellen is vannak csodaszerek a HR-vezetők tarsolyában, a friss házon belüli felmérések szerint az IT-szakemberek az izgalmas projekteket és az összetartó csapatot, a vezetők rugalmas hozzáállását díjazzák leginkább, és alig várják, hogy újra visszatérhessenek az irodai közösségbe.

Nézzük az érem másik oldalát: mire lesz szükségük az IT-soknak a versenyképességhez? Minden jel arra mutat, hogy vállalati oldalról nem csillapodik majd a kereslet a kiváló informatikusok iránt, az elvárások és a hangsúlyok azonban eltolódhatnak. Előtérbe kerül a specifikált iparági szaktudás és egyre fontosabb lesz az úgynevezett soft skillek fejlesztése.

A változó, kihívásokkal teli világban óriási szükség lesz olyan informatikus szakemberekre, akik könnyen és szívesen tesznek szert új tudásra, sikeresen működnek együtt kollégáikkal és más területekkel, valamint üzleti szemlélettel képesek megközelíteni mindennapi feladataikat. Ez tulajdonképpen a cégek és a munkavállalók közös sikere is: akik együtt tudnak fejlődni a válság időszakában, azok számíthatnak tartós eredményekre a piacon.

Lemarad a felsőoktatás, felzárkóznak a nők

A hosszú ideje tartó krónikus munkaerőhiány következtében természetesen az utánpótlás kérdése továbbra is kiemelten foglalkoztatja az informatikai szektor HR-szakembereit. A KSH adatai alapján a 2019/2020-as akadémiai évben az informatika a harmadik legnépszerűbb tanulmányi terület volt a gazdasági és műszaki képzések mögött, a kifejezetten pályakezdőket célzó Zyntern.com álláskereső oldal felmérése szerint pedig a frissdiplomás IT-sok már átlagosan nettó 270 000 forintot kérnek kezdőbérként.

Megyeri Mirtill, a portál társalapítója, illetve HR- és kommunikációs vezetője szerint nagyon biztató jel az is, hogy az IT-területen sokkal közelebb áll egymáshoz a pályakezdő nők és férfiak bérigénye, mint más szektorokban, így tehát kijelenthetjük, hogy a hölgyek is egyre magabiztosabbak a technológia világában.

A Zyntern kutatásából ugyanakkor az is kiderült, hogy az informatikus hallgatókat és frissdiplomásokat érintette legkevésbé a COVID-hatás, csupán 15 százalékuk vesztette el az elmúlt időszakban a munkaviszonyát (ez főként a gyakornokat érintette), illetve ők aggódnak legkevésbé karrierkilátásaik miatt.

Kisebb optimizmusra van okuk a felsőoktatási képzőhelyeknek, hiszen az informatikai területen tanuló hallgatók 80 százaléka alapképzésre jár, és nagyon úgy tűnik, hogy amint a fiatalok vonzó alternatívát jelentő ajánlatot kapnak a cégektől, hajlamosak félbehagyni a képzést és rögtön kilépni a munkaerőpiacra.

Bárdos Kristóf, a Green Fox Academy társalapítója és ügyvezetője úgy látja, az egyetemek és főiskolák olyan akadémiai-elméleti alapot adnak, melynek például a kutatás-fejlesztés területén lehet hasznát venni, a pályakezdő pozíciókban azonban kevésbé. A szakemberek abban biztosak, hogy óriási mozgás várható a közeljövőben a munkaerőpiacon: egyre több területre szivárog majd be a mesterséges intelligencia, az automatizáció vagy éppen a robotizáció, így a versenyképesség érdekében komoly erőforrásokat kell majd fordítani az átképzésekre, a digitális kompetenciák fejlesztésére és a szakmák közötti átjárhatóság támogatására.

Azzal, ha a közgazdászokat és mérnököket, vagy éppen a jogászokat és marketingeseket felvértezzük ezzel a tudással, enyhíthető a területre jellemző égető munkaerőhiány, ráadásul olyan pozíciók és funkciók jelenhetnek meg a vállalatoknál, melyek új távlatot nyithatnak az üzleti stratégiákban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS