Több nettó kevesebb költséggel?

2022. 06. 22., 09:57

Az elmúlt évek gyors kereset-emelkedésének köszönhetően Magyarországon a bruttó és a nettó keresetek 2010-hez képest 2021-re egyaránt 2,2-szeresükre nőttek nominálisan, ami éves átlagban 7,3 százalékos növekedést jelent. A rendkívül dinamikus emelkedés kedvező a dolgozók szempontjából, de kihívás a munkáltatók számára: hogyan tudják kigazdálkodni a növekvő terheket itthon és a kelet-európai “kistigris” Romániában?

Az Eurostat adatai szerint a hazai egy főre és egy ledolgozott órára jutó átlagos bruttó munkaerő-költség (kereset) 2012 és 2021 között 41 százalékkal nőtt (7,4 euróról 10,4 euróra). Ez meglepően alacsonynak tűnik a kereset-emelkedés mértékéhez (KSH: +97 százalék) képest, amit részben a forint gyengesége magyaráz (a 9 év alatt 24 százalékot gyengült a forint az euróhoz képest). Ezt kiszűrve a kereset-emelkedés 59 százalékos euróban mérve – olvasható a GKI elemzésében.

Romániában ugyanezen időszak alatt 4,1 euróról 8,5 euróra nőtt (2,1-szeresére) a mutató értéke, ami 2,5-szerese a magyar növekedésnek. Az árfolyam 10,5 százalékot gyengült, vagyis lejben mérve 2,3-szeres volt a bruttó kereset-emelkedés.

A román munkaerő-költség (bruttó kereset) 2012-ben még 55 százaléka volt a hazainak, 2021-re már 82 százaléka. Ugyanakkor a nominális egység-bérköltség (a vállalatok által érzékelt bérköltség) 2012 és 2021 között Magyarországon 31 százalékkal, Romániában 32 százalékkal növekedett.

Vagyis a sokkal gyorsabb román kereset-emelkedés szinte ugyanolyan költségnövekedéssel járt az ottani, mint a jóval alacsonyabb hazai kereset-növekedés a magyar vállalkozások számára. Magyarországon a keresetek emelkedésétől elmaradó vállalati költségnövekedés oka, hogy sokkal erőteljesebb forint/euró leértékelődés van, illetve jelentős dotációt (például: egyedi kormányzati döntések, innovációs források stb.) kapnak a hazai multinacionális cégek, illetve a szociális hozzájárulási adó csökkentés miatt a teljes vállalati szektor is.

Romániában 2017-től a munkáltatói adóterhek jelentősen mérséklődtek, ellenben a munkavállalói terhek erőteljesen emelkedtek, ami a nettó bérek bővülését kissé visszafogta.

Mindezek hatására Romániában a kétgyermekes kétkeresős háztartások éves nettó keresete 2012 és 2021 között több mint kétszeresére (8,3 ezer euróról 17 ezer euróra, évi 8,3 százalékkal) nőtt, addig Magyarországon csak 52 százalékkal (évi 4,5 százalékkal) emelkedtek ugyanezen időszak alatt (14,7 ezer euróról 22,3 ezer euróra). Ezáltal míg a román nettó kereset 2012-ben 56 százaléka volt a magyarnak, addig 2021-ben már a 77 százaléka.

Összességében megállapítható, hogy a hazai vállalkozások sokkal kisebb nettó keresetemelkedést tudtak elérni közel ugyanolyan arányú költségnövelésből. Ez is rámutat arra, hogy a béremelkedések kompenzálása az alacsonyabb adóterheléssel csak részben volt sikeres, a fő nyertes nem a munkavállalók széles köre, hanem a magyar költségvetés volt, legalábbis Romániával összehasonlítva.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.
2022-09-26 11:21:22
Az elmúlt évekhez hasonlóan erős volt a nyár a K&H SZÉP kártya használat szempontjából: az elmúlt három hónap forgalma meghaladta a 8 milliárd forintot, ami a teljes éves költés több mint 40 százaléka.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS