Empatikusabbak, mégis kevesebbet keresnek a női vezetők Magyarországon

Empatikusabbak, mégis kevesebbet keresnek a női vezetők Magyarországon
2022. 03. 03., 13:26

Minden nyolcadik vállalatnál teljesen hiányzik a női vezető. A felsővezetők és a munkavállalók jobban elfogadják az iránymutatást és az információkat egy férfi, mint egy női vezetőtől. Ráadásul a női vezetők többsége alacsonyabb fizetésért, kevesebb elismerésért dolgozik, miközben otthon továbbra is ugyanannyi feladat hárul rájuk. Többek között ez derült ki a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közösségének (MVÜK) Női Vezetői Klubja által készített kutatásából, amelyben az MVÜK tagvállalatainak vezetőit és az Opten partnereit, szenior vezetőket kérdeztek meg a női vezetők társadalmi helyzetéről és megítéléséről.

Milyen a női vezetők helyzete ma Magyarországon, milyen a megbecsültségük, mennyi extra feladat hárul rájuk a koronavírus-járvány kitörése óta? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közösségének (MVÜK) Női Vezetői Klubja Dintsér Andrea vezetésével, Steigervald Krisztián generációkutató és cége, a SteiGen csapatának részvételével, valamint dr. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatójának támogatásával elindított kutatásban. Az eredmények azt bizonyítják, hogy még bőven van tennivaló több téren is.

A nem reprezentatív kutatás kitöltőinek 90 százaléka szenior vezető volt, akiknek túlnyomó része már több mint 10 év szakmai-vezetői tapasztalattal rendelkezik. Átlagéletkoruk 45 év. A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy a női vezetők még manapság is sokszor háttérbe szorulnak. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a válaszadó cégek 13 százalékánál nincs egyetlen női vezető sem.

A kutatás több téma köré rendezve vizsgálta a helyzetet: kitért a társadalmi szerepek megítélésére, a munkahelyi elismerésekre, az önbecsülés kérdésére, valamint a női példaképekre is.

„A kutatásban mi is rákérdeztünk arra, hogyan látják a női és férfi vezetői fizetések közötti megoszlást. Vajon azonos pozícióban tényleg kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak? A kitöltők közül az utóbbiak 41, míg a nők 70 százaléka gondolta úgy, hogy igen. A válaszok elemzése után nyilvánvalóvá vált, hogy a hölgyeknek minden téren többet kell bizonyítaniuk ahhoz, hogy észrevegyék, méltassák, netán kimondottan el is ismerjék az eredményeiket. Ezt a nők kétharmada, viszont a férfiak csupán 38 százaléka gondolja így” – nyilatkozta a kutatás egyik szakmai vezetője, Steigervald Krisztián generációkutató.

„A női vezetők egyszerre feladat- és humánfókuszúak, tehát az emberi tényezőt ugyanolyan fontosnak tartják egy adott szituációban, mint a feladat elvégzését. Részben emiatt fogadhatják el nehezebben a női vezetőket, mert ma is él az a tudattalan előítélet, amely szerint aki empatikus, az nem lehet eredmény- és célorientált, hiszen számára mindig az emberek érzései lesznek fontosabbak. Az sem segít a helyzeten, hogy a társadalomban továbbra is él az a téves, vagylagos megítélés, hogy ha a nő karrierre vágyik, akkor számára nem fontos a család. Az Női Vezetői Klubban ezért azt is célként határoztuk meg, hogy leromboljuk az ilyen sztereotípiákat, szemléletet formáljunk, és megmutassuk, hogy lehet egyszerre családunk és sikeres karrierünk is” – összegezte a kutatás kapcsán Dintsér Andrea, az MVÜK Női Vezetői Klubjának vezetője.

A kutatásban kapott válaszok alapján az előítéletek miatt a női vezetőknek többet kell bizonyítaniuk ahhoz, hogy legalább annyira elismerjék őket, mint férfi kollégáikat. Emellett a női vezetők sokan kevesebb önbizalommal kezdték vezetői pályájukat, úgy érezték, még többet kell bizonyítaniuk, hogy elfogadják őket – fogalmazták meg a kérdőív válaszadói.

„A családi hagyományok, a kulturális tradíciók és talán a poroszos iskolarendszer is azt hozta, hogy fiatalon, női vezetőként kevesebb önbizalommal, önmagamba vetett hittel és önbecsüléssel indultam a pályámon. Sokat kellett magamon dolgoznom azért, hogy ez változzon. A piaci környezet sem mindig támogatta ezt a folyamatot. Ez mindenkinek idő- és energiaveszteség, hiszen a fókuszom osztódott, mind a szakmai, mind a magánéletemben” – írta egy multinacionális cég kommunikációs vezetője.

A nők megkérdőjelezik saját sikereiket

Karrierjük elején, de egy-egy jelentős fejlődési ugrás előtt is a nők gyakran megkérdőjelezik saját maguk sikereit: miért pont engem választottak, vajon elég a tudásom, a tapasztalatom ehhez a feladatkörhöz, meg fogok-e felelni az elvárásoknak?

A válaszadó hölgyek 43 százaléka érzi úgy, hogy kevesebb az önbizalma, az önbecsülése, mint férfi társaiknak, ugyanerre a kérdésre a férfiaknak csak 17 százaléka válaszolt igennel. Adódik tehát a kérdés, hogy vajon a nők mást mutatnak-e kifelé, mint amit valójában éreznek, esetleg „csak” arról van szó, hogy a férfi társak nem érzékelik a fel-felbukkanó bizonytalanságot?

A Női Vezetői Klub ezért is tartja fontosnak az önbecsülés erősítését, ennek kapcsán pedig az imposztorszindróma kezelésének támogatását.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-17 13:10:00
„A Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS