Jócskán többet keresnek a közszférában Romániában

2020. 11. 09., 13:45

A román Országos Stratégiai és Előrejelző Bizottság arra számít, hogy 2021-ben nagyjából 45 százalékkal magasabb lesz a bruttó átlagbér a közszférában, mint a magánszektorban.

A friss prognózis szerint a közalkalmazottak bruttó átlagfizetése idén 6836 lesz, jövőre pedig ez az összeg 7141 lejre nő. Eközben a magánkézben levő vállalkozások alkalmazottainak idén a bruttó átlagbére 4715 lej lehet, jövőre pedig 5078 lejre nő – írja a Krónika.

„A magánszektorban adott fizetések összefüggésben állnak a teljesítménnyel, illetve a vállalkozás anyagi helyzetével. Olyan körülmények között, hogy számos iparágat válság sújt, nehezen maradnak meg a piacon, vagy nehezen térnek magukhoz, világos, hogy nem lesznek fizetésemelések” – mondja Sorina Faiert, az Elite Searchers munkaerőtoborzó vállalat vezetője. 

Ezzel szemben a közszférában az elmúlt években folyamatosan nőttek a bérek, mivel azok szintje nem áll összefüggésben az elért eredményekkel vagy az alkalmazottak teljesítményével.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS