Visszaesett a tranzakciós aktivitás a régió biztosítási piacán

2024. 02. 29., 11:10

Az orosz-ukrán háborús konfliktus nyomán kialakuló bizonytalan geopolitikai és gazdasági környezet 2022-re jelentős visszaesést hozott a biztosítási szektor tranzakciós aktivitásában, különösen a rekordszámú tranzakciót hozó korábbi évekhez képest. A visszaesés 2023-ban tovább folytatódott: a magas infláció következményeként megemelkedő kárráfordítások és működési költségek a biztosítókat költségvetésük szigorítására kényszerítették, lecsökkentve többek között az akvizíciókra fordítható forrásokat is – olvasható a Deloitte tanulmányában.

A pandémia okozta átmeneti visszaesést követően a közép-kelet-európai biztosítási piac 2022-ben folytatta a korábbi évek növekedését. Az üzletágak teljesítménye azonban jelentős eltérést mutatott: a nem-élet ág díjbevételei 10%-kal emelkedtek az előző évhez képest, míg az életbiztosítások piaca az előző évekhez hasonlóan inkább csak stagnált – derül ki a Deloitte CEE Insurance M&A Study legfrisseb kiadásából.

„A nem-élet üzletágban a növekvő prémiumbevételek tükrözik a biztosítók törekvését az infláció miatt megugró kárráfordítások és működési költségek ellentételezésére. Ugyanakkor ez csak késleltetve, illetve nem is mindig teljes mértékben tudott megvalósulni, kedvezőtlenül érintve a biztosítók jövedelmezőségét. Az életbiztosítások iránti keresletet jelentősen visszavetette a csökkenő reálbér miatt visszaeső megtakarítási kedv. A magyar piacon az életbiztosítási piac teljesítményét tovább rontotta a szektorra kivetett különadó, valamint az állampapírokon elérhető kirívóan magas hozam, amely egy vonzóbb alternatívaként jelent meg a megtakarításra hajlandó rétegnek” – összegezte a biztosítási piac változásait Mérth Balázs, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás üzletágának partnere.

TOP10 biztosítók a régióban

Az előző évhez képest 2022-ben nem történt jelentős változás a régió legnagyobb biztosítóinak sorrendjében. A VIG megőrizte első helyét az élet és nem-élet szegmensben egyaránt. A Posta Biztosítókban lévő részesedésének értékesítésével a Talanx-csoport kiszorult a top 10-ből, és a régiós országok közül már csak Lengyelországban van jelen.

A listán még szerepel a román és bolgár piacon jelen lévő Euroins Insurance Group, amely tavaly került fel a top 10-es listára, köszönhetően a román KGFB-piacot uraló City Insurance csődjének. Az Euroins befektetői között 2021-ben az EBRD is megjelent egy 10%-os kisebbségi részesedés megvásárlásával, részben azért, hogy a City Insurance csődje után a befektetésével közvetve elősegítse a román KGFB-piac stabilizációját. Ennek ellenére a 2023-as listán már nem fog szerepelni az Euroins, mert a román felügyelet 2023 márciusában bevonta a társaság működési engedélyét, és kezdeményezte ellene a csődeljárást. Az Astra (2015), Carpatica (2016), és City Insurance (2021) után az Euroins már a negyedik csődöt jelentő nagy biztosító Romániában. Közös bennük, hogy portfóliójuk nagy részét a KGFB tette ki, és üzleti modelljük a nyomott árakon alapuló gyors piacszerzésen alapult.

Visszaeső tranzakciós aktivitás

„A biztosítói szektor tranzakciós aktivitása 2023-ban jelentősen lecsökkent. A rekordokat döntögető 2020. és 2021. évekhez képest 2023-ban a tranzakciószám kevesebb mint a felére esett vissza. Ennek fő oka a bizonytalan gazdasági környezet: az elszabaduló infláció és a magas kamatszintek még a legaktívabb piaci konszolidátorokat is arra késztették, hogy átmenetileg felhagyjanak a régiós terjeszkedéssel” – magyarázta a biztosítói M&A trendek főbb mozgatóit Pámer Balázs, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás üzletágának igazgatóhelyettese.

A magas infláció következtében megemelkedő kárráfordítások és működési költségek mellett a biztosítók jelentősen visszavágták az akvizíciókra fordítható forrásaikat. Ugyanakkor az alacsonyabb tranzakciószám annak is köszönhető, hogy befejeződött a még 2020-ban induló nagyobb konszolidációs hullám, melynek keretében számos globális biztosítói csoport döntött úgy, hogy részben vagy teljes egészében elhagyja a közép-kelet-európai régiót, és inkább azokra a core piacokra összpontosít, ahol nagyobb részesedéssel rendelkezik.

Ezen konszolidációs hullám részeként értékesítette az Aviva a lengyel és litván leányvállalatát az Allianznak, vagy került az NN tulajdonába a MetLife lengyel operációja. A konszolidációs hullám utolsó elemeként 2023-ban pont került a 2020 óta húzódó VIG-Aegon sagára is azzal, hogy a VIG 90 százalékra növelte a részesedését az Union Biztosítót és az egykori Aegon Magyarországot magában foglaló VIG Magyarország Befektetési Zrt. holdingtársaságban, részlegesen kivásárolva a magyar államot képviselő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-t.

Az év másik jelentős tranzakciója a tradicionális biztosítói M&A-piacon szintén a Corvinushoz kötődött. 2023 áprilisában a Corvinus közel 70 százalékos tulajdonrészt szerzett a Magyar Posta Biztosítóban és a Magyar Posta Életbiztosítóban, kivásárolva a korábbi többségi tulajdonos német Talanx-csoportot. Ezt követően 2023-ban szeptemberében bejelentették, hogy a Corvinus nyílt piaci eljárás keretében értékesíti a megszerzett üzletrészt.

Bár összességében a tranzakciószám csökkent, ez elsősorban a hagyományos biztosítói dealek alacsonyabb számának köszönhető. A szektor egyéb szegmenseiben tevékenykedő szereplők iránt jelentős befektetői érdeklődés mutatkozott, a 2023-ban lezajlott tíz tranzakcióból hét esetében a céltársaság biztosításközvetítő vagy online biztosítás-összehasonlító portál volt.

Ezek a cégek különösen vonzó célpontnak számítanak a kockázatitőke-befektetők körében, mert lazább szabályok vonatkoznak rájuk, mint egy hagyományos biztosítóra, nem igényelnek jelentős kezdeti befektetést, gyors és stabil megtérülést biztosítanak. Emellett jól integrálhatóak insurtech cégek által fejlesztett megoldásokkal, ahol szintén magas a private equity tulajdoni hányad. A régiós bróker-disztribútor-biztosításközvetítési szegmensben aktív befektetőnek számít az Apax Funds és Carlyle Group tulajdonában lévő PIB Group vagy a Lengyelországban piacvezető Unilink, melyet 2023-ban vásárolt meg a globális fintech Acrisure.

A szektor előtt álló kihívások és lehetőségek

IFRS 17

„Több évet felölelő előkészítő munkát követően a biztosítóknak a 2023-as évet záró beszámolójukban kellett először alkalmaznia az IFRS 17-et, a biztosítási szerződéseket szabályozó új nemzetközi számviteli standard-et. Az implementáció sikerességéről az első képet a jelenleg is zajló könyvvizsgálat fogja megadni” – emelte ki a szabályozói oldal aktualitásait Hauer Judit, a Deloitte Aktuárius és Biztosítási Megoldások területének igazgatója.

Fenntarthatóság

A klímaváltozás egyre gyakoribb és súlyosabb természeti katasztrófákban megnyilvánulva érezteti a hatását, a világgazdaság valamennyi szereplőjét érintve. A biztosítói szektor különös mértékben ki van téve a klímaváltozás negatív hatásainak, az extrém időjárás, árvizek, földrengések és egyéb természeti katasztrófák okozta káresemények száma folyamatosan emelkedik. Ugyanakkor a biztosítók számára különleges lehetőséget is jelent, hogy egyedi helyzetükből kifolyólag kiemelt szerepet vállalhatnak a klímaváltozás által támasztott kihívások kezelésében, és elősegíthetik az átmenetet egy fenntarthatóbb világba.

Egyedi helyzetük abból adódik, hogy nemcsak a klímaváltozásból fakadó kockázat átvállalásával tudnak hatni, hanem mint jelentős intézményi befektetők és mint a társadalmi értékekért felelősséget érző vállalatok is. Lehetőségük van arra, hogy ne csak fedezetet biztosítsanak a klímaváltozás miatt bekövetkező károkkal szemben, hanem olyan kezdeményezéseket támogassanak a befektetésükkel, amelyekkel megelőzhetők vagy enyhíthetők a klímaváltozás negatív hatásai.

Makrogazdasági környezet

A biztosítási szektor jövőbeni teljesítménye nagy mértékben függ a makrogazdasági környezet alakulásától.

„Az inflációs nyomás enyhülésével a kárhányadok érezhetően javulni kezdtek, köszönhetően a megemelt prémiumszinteknek és az alacsonyabb kárráfordításoknak, ezáltal javítva a biztosítók jövedelmezőségét. A kevésbé volatilis kamatszintek szintén kedveztek a szektornak, amelyen a reáljövedelem és ezáltal a megtakarításra fordítható összeg növekedése tudna még tovább lendíteni pozitív irányba” – összegezte az aktuális trendeket és a piaci szereplők várakozásait Hauer Judit.

Együttműködés az insurtech szereplőkkel

Az insurtech szektor szereplőivel való együttműködés - akár partnerség, akár felvásárlások révén – lehetőséget teremt a hagyományos biztosítóknak az innovatív megoldások napi működésbe történő beépítésére. Az insurtech cégeknél meglévő tudás és adatvagyon felhasználásával a biztosítók növelhetik a termékek és szolgáltatások személyre szabhatóságát. Emellett az insurtech partnerek révén elérhető nagy mennyiségű strukturált ügyféladat segítségével a kockázatelemzési folyamatok további mélyíthetők, ezáltal lehetővé téve teljesen egyedi kockázati profilon alapuló díjszabást.

Lakásbiztosítási kampány Magyarországon

A magyar biztosítási piac jövőjére kitérve Hauer Judit kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium által az év elejére meghirdetett koncentrált lakásbiztosítási kampány jelentős befolyással lehet a piac alakulására.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS