Virág Barnabás: addig marad a jelenlegi szinten az alapkamat, „ameddig kell”

2024. 11. 19., 19:19

Huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat az alapkamat, a jelenlegi környezetben továbbra is indokolt a fegyelmezett, szigorú, és türelmes monetáris politika – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a keddi kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen.

A jegybank monetáris tanácsa keddi ülésén nem változtatott az alapkamaton, amely így változatlanul 6,50 százalék. Virág Barnabás a háttérbeszélgetésen elmondta: az infláció az idei év hátralévő részében átmenetileg emelkedik. A vártnál mérsékeltebb októberi inflációs adat rövid távon alacsonyabb infláció irányába mutat, ugyanakkor az elmúlt hónapok árfolyam-leértékelődése, valamint a jövedéki adórendszert érintő változások a jövő évben inflációt emelő hatással bírnak. Növeli a felfelé mutató inflációs kockázatokat az is, hogy fokozódott a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés.

Az általános keresleti környezet közben dezinflációs hatású. A gazdasági növekedés újbóli beindulásának alapja a 3 százalékos inflációs cél tartós elérése. A magas infláció árnyékát is el kell törölni a gazdaság gyors újraindításához – mondta az alelnök, aki arról is beszámolt, hogy a kamattartáson kívül nem volt más opció a testület előtt, nagy többséggel szavaztak az alapkamat változatlanságára. Arra a kérdésre, hogy hány hónapig maradhat a jelenlegi szinten a kamat, azt mondta: „amíg kell”. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS