Fordulat a nyugdíjpénztáraknál, rekordévet zárhat az egészségpénztári szektor

2024. 11. 14., 15:14

Rég várt pozitív fordulatot hozott a július–szeptemberi időszak az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszámában, amivel párhuzamosan folytatódott az egészségpénztári tagság kitartó és lendületes gyarapodása is. Szintén fontos eredmény, hogy az öngondoskodók eddig egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget nyugdíj- és egészségügyi célra, mint az idén.

Az idei harmadik negyedévben sem lassult az öngondoskodás lendülete, így az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak vagyonának gyarapodása kitartóan folytatódott: a tagok összesített megtakarításainak értéke a két kasszatípusban együttesen szeptember végére már megközelítette a 2,2 ezer milliárd forintos szintet. Ez éves összevetésben több mint 349 milliárd forint, azaz 19 százalék növekedést jelent. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legfrissebb szektorelemzése alapján az összesített taglétszám szintén tovább bővült, így 2,12 millió főt tesz ki.

„Örömmel látjuk, hogy egyre erősebb az öngondoskodási szándék a munkavállalók körében, amihez a munkáltatók is számottevően hozzájárulnak. Ennek eredményeként az első három negyedév során a nyugdíjkasszákba gyakorlatilag annyi új megtakarítás érkezett, mint 2017 egészében, az egészségpénztárak esetében pedig a 2021-es teljes esztendő teljesítményét már szeptember végére sikerült felülmúlni – emelte ki Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke. – Itt az év vége, így ismét fókuszba kerül a pénztári befizetések után járó 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos szja-visszatérítés. A lehetőség kihasználása érdekében azoknak, akik nem tagjai egyik kasszának sem, érdemes belépniük valamelyik pénztárba, a meglévő pénztártagoknak pedig célszerű átnézniük egyenlegüket és szükség esetén – amennyiben lehetőségük van rá – minél inkább feltölteni.”

Idén is magas hozamok a nyugdíjpénztáraknál

A harmadik negyedév rég várt fordulatot hozott az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszámában, hiszen a második negyedévhez képest növekedett az ily módon öngondoskodók száma: táboruk 1,04 millió főt számlált. Mindemellett folytatódott a kasszákban kezelt összesített vagyon lendületes növekedése, így a negyedév végén – 19 százalékot meghaladó év/év emelkedéssel – ismét új csúcson, 2,1 ezer milliárd forint felett állt ez a mutató.

A pénztárak a harmadik negyedévben 2,74 százalék becsült hozamot értek el. Ami a január-szeptemberi időszak összesített teljesítményét illeti, a tavalyi, 18 százalékot meghaladó éves hozamot követően további 6 százalékot hozott a nyugdíjpénztári szektor átlagosan, sőt, a kockázatosabb portfóliók első 10 havi hozameredményei bőven kétszámjegyűek, a közepes portfóliók hozamai pedig átlagosan 8 százalék fölött járnak.

A nyugdíjpénztári tagok befizetései a negyedév folyamán 21,3 milliárd forintot tettek ki, 18 százalékkal meghaladva 2023 hasonló időszakának értékét, miközben a munkáltatók hozzájárulásai több mint 10 százalékkal emelkedtek. Mindezek eredményeként a július-szeptemberi időszak 33 milliárd forint feletti összesített tagdíjbevételt jelentett a pénztárak számára. Ez rekordnagyságú harmadik negyedéves nyugdíjmegtakarítást jelent, az első háromnegyed évben befizetett összegek pedig meghaladják a 2017-es esztendő teljes éves teljesítményét.

„Várakozáson felüli teljesítményt nyújtottak a nyugdíjkasszák, hiszen a magas hozamok mellett több új pénztártag csatlakozott a rendszerhez, mint ahányan szolgáltatást kértek. Mivel az év vége az szja-visszatérítés maximális kihasználását célzó egyenlegfeltöltések miatt hagyományosan erős, az első kilenc hónap teljesítményével együtt arra számítunk, hogy 2024 egészének összesített nyugdíjpénztári befizetései számottevően felülmúlják majd a 2023-as értéket” – kommentálta az adatokat Mohr Lajos.

Új rekordokkal zárhatja az évet az egészségpénztári szektor

Az önkéntes egészségpénztárak tagsága továbbra is kitartó növekedést produkál, a harmadik negyedév végén már közel 1,08 millióan választották ezt az öngondoskodási formát, vagyis egy év alatt több mint 100 ezerrel bővült a létszám.

Az egészségpénztárakban kezelt összesített megtakarítás az időszak végére meghaladta a 83 milliárd forintot, ami az egy esztendővel korábbinál közel 15 százalékkal magasabb értéket jelent. A munkáltatók éves összevetésben 6,6 százalékkal utaltak többet pénztártag munkavállalóiknak, akik pedig ennek majdnem négyszeresével, közel 26 százalékkal növelték befizetéseiket.

„Az idei tendenciák láttán nem kell jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsük, 2024 új rekorddal zárul majd mind az egészségpénztári taglétszám, mind pedig az öngondoskodásra szánt befizetések tekintetében. Az, hogy az év folyamán minden egyes negyedévben csúcsot döntöttek az egyéni tagdíjbefizetések, illetve folyamatosan gyarapodott a tagság, egyszerre jelzi a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevétele, finanszírozása iránti igény erősödését, valamint a megtakarítások sokoldalú felhasználhatóságának felismerését” – fogalmazott Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára. Hozzátette: kedvező tendenciát jelez, hogy a munkáltatói hozzájárulások egyaránt nőttek a nyugdíjpénztári és az egészségpénztári befizetések terén, de a foglalkoztatók szerepvállalása így is messze elmarad az európai gyakorlattól”.

A pénztártagok továbbra is aktívan élnek az egészségpénztári megtakarítások sokszínű felhasználási lehetőségeivel, de az egyes felhasználási módok népszerűsége eltérően változott. A harmadik negyedévben a legnagyobb emelkedést újra a lakáscélú jelzáloghiteek törlesztéséhez kapcsolódó kifizetések mutatták (éves szinten 39 százalék), a klasszikus egészségpénztári szolgáltatásokra 19,5 százalékkal költöttek többet a tagok. Ezzel párhuzamosan az életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokra pedig 10, a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra pedig 24,5 százalékkal fordítottak kevesebbet.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 06., 14:30
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott köszöntő beszédet a 26. alkalommal megrendezett Magyar Vállalkozók Napja ünnepségen Budapesten, a Művészetek Palotájában december 5-én.
2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.
2025. 12. 05., 12:10
2025. november folyamán a Magyar Közlönyben megjelentek az adótörvényeket érintő módosítások. A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslathoz képest több ponton változott a csomag, a legfontosabbakat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.
2025-12-05 18:20:00
Az üzleti életben a szerződő felek gyakran alkalmaznak teljességi záradékot, teljességi nyilatkozatot a szerződéseikben. Mire jó a teljességi záradék? Miként segíti, hogy a felek szerződésének tartalma egyértelműen megállapítható legyen? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS