Itt találod az összes cikket a „ÖPOSZ” témában!
Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok 1,5 százaléka nagyságrendileg a vagyon 1,5 százalékát igényelte eddig lakáscélra – mondta el Mohr Lajos, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke a Grantis podcastjában.
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.
Rég várt pozitív fordulatot hozott a július–szeptemberi időszak az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszámában, amivel párhuzamosan folytatódott az egészségpénztári tagság kitartó és lendületes gyarapodása is. Szintén fontos eredmény, hogy az öngondoskodók eddig egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget nyugdíj- és egészségügyi célra, mint az idén.
Annak érdekében, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások azonnali lakáscélú felhasználását célzó kormányzati szándék összhangba kerüljön a pénzügyi tudatosság és öngondoskodás nyugdíjcélú alapelveivel, a Pénztárszövetség eljuttatja észrevételeit a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz – hangzott el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének idei éves konferenciáján.
Az erős évkezdet után a második negyedév is lendületes folytatást hozott a hazai önkéntes kasszák teljesítményében. Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak összesített taglétszáma immár meghaladja a 2,1 millió főt, a nyugdíjcéllal takarékoskodók vagyona új csúcsot ért el, az egészségkasszák pedig továbbra is vonzzák az öngondoskodókat.
Kravalik Gábor: egyre többen ismerik fel az egészségpénztári öngondoskodási forma előnyeit.
Pénzügyi kérdésekben kevesen kérik ki szakértők és banki tanácsadók véleményét Magyarországon. A többség családon belül dönt, azonban sokan gondolják fontosnak a pénzügyi ismeretek tanítását akár már az óvodától kezdve.
Bár az szja-bevalláshoz tartozó nyilatkozat kevesebb mint egy perc alatt kitölthető, ezt elmulasztva évente mégis több milliárd forint adó-visszatérítéstől esnek el a nyugdíj-, illetve egészségpénztári tagsággal rendelkező magánszemélyek.
Az idén is elindult a Pénzmesterek verseny a középiskolások számára.
Országos kutatásban vizsgálták a magyarok egészségügyi célú megtakarítási szokásait.
Nagyot hajráztak az önkéntes pénztárak 2023 negyedik negyedében, így – az év közben tapasztalt tendenciát folytatva – mind az összesített taglétszám, mind a tagi és munkáltatói befizetések, mind pedig a vagyon tekintetében jelentős plusszal zártak 2022-höz képest.
A szükségeshez képest akár 3–4-szer magasabbra, azaz több tízezer forinttal nagyobbra tippelik a magyarok azt a havonta megtakarítandó összeget, amely ahhoz kell, hogy érdemben ki tudják egészíteni majdani öregségi nyugdíjukat.
Az ÖPOSZ várakozásai szerint idén a nyugdíjpénztárakba beérkező új megtakarítások meghaladhatják a 126 milliárd forintot a tavalyi 120 milliárdot követően, az egészségpénztári befizetések összértéke pedig 71 milliárd forint fölé nőhet a 2022-es 59,3 milliárdról.
A nyugdíj-öngondoskodás ügyében indult párbeszéd a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége között a szervezet által összeállított javaslatcsomagról.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona megtorpanást követően 1700 milliárd forint fölé nőtt az idei második negyedévben, ami eddig nem tapasztalt szintre emelte a pénztárakban kezelt nyugdíjmegtakarításokat.
A 25 év alattiak csaknem fele hosszútávú céljaira fogja félretenni az szja-mentességből szerzett többletet – tájékoztatta az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legújabb felméréséről pénteken az MTI-t.
A pandémia alatt az önkéntes pénztárak megmutatták, hogy rendkívüli körülmények között is képesek gyorsan, hatékonyan reagálni, és biztonságban gyarapítani tagjaik nyugdíj- és egészségcélú megtakarításait.
Mind a tagok, mind a munkáltatók a korábbi éveknél többet fizettek be az önkéntes nyugdíjpénztárakba, amelyek összvagyona szeptember végén már meghaladta az 1320 milliárd forintot – tájékoztatott az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”