Pénztárszövetség: milliárdokkal nőtt az önkéntes pénztári vagyon

2023. 08. 09., 17:22

Az önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona megtorpanást követően 1700 milliárd forint fölé nőtt az idei második negyedévben, ami eddig nem tapasztalt szintre emelte a pénztárakban kezelt nyugdíjmegtakarításokat – közölte friss adatai alapján az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerdán.

Az ÖPOSZ szerint a vagyongyarapodás annak köszönhető, hogy a tagi és munkáltatói befizetések további növekedése mellett folytatódott a hozamok múlt év közepétől elkezdődött javulása, az első negyedévi mintegy 2,2 százalékot követően a szektor átlagosan 6,3 százalékos hozamot ért el. Ezzel a kedvezőtlen tőkepiaci körülmények miatt tavaly bekövetkezett veszteségek jelentős részét már sikerült ledolgozniuk a pénztáraknak.

Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke kifejtette: a 2008-as válság és az azt követő időszak tapasztalatai alapján abban bíznak, hogy az infláció már megindult enyhülése mellett, és a jelenlegi egyre javuló hozamkörnyezetben középtávon visszatér a reálhozam. A nyugdíjpénztárak tagdíjbevételei 29,3 milliárd forintot tettek ki a második negyedévben, ami meghaladja mind az első negyedéves, mind az egy évvel korábbi értéket. A munkavállalók befizetései lényegében stagnáltak éves összevetésben, a munkáltatók hozzájárulása ugyanakkor több mint 19 százalékkal ugrott meg. Bár a befizetések túlnyomó többségét továbbra is a munkavállalók teljesítik, a munkáltatói oldal részesedése az összes befizetésből a 2022-es 32 százalékról 37 százalékra emelkedett.

Nemcsak a teljes pénztári vagyon, hanem az egy főre jutó átlagos vagyon nagysága is új csúcsot ért el, a második negyedévben meghaladta az 1,6 millió forintot – jelezte az ÖPOSZ.

Az önkéntes egészségpénztárakban folytatódott a taglétszám ütemes növekedése, a második negyedévben már 1,01 milliót számlált a tagság. Az egészség- és nyugdíjpénztárak összesített taglétszáma így elérte a 2,06 milliót, ami meghaladja a 2022-es 2,03 milliós szintet.

A második negyedévben tovább nőtt az egészségpénztárak összesített vagyona is, ami éves összevetésben csaknem 17 százalékkal, 75,5 milliárd forintra emelkedve szintén új csúcsot ért el.

A tagdíjbevételek 23 százalékot meghaladó második negyedévi növekedésének oka elsősorban a tagok aktivitása. Befizetéseik 28 százalékkal emelkedtek, miközben a munkáltatók hozzájárulása kevesebb mint 2 százalékkal nőtt, pedig az első negyedévben még kiegyenlítettek voltak ezek az arányok. Az egészségpénztárak esetében a tagok befizetéseinek aránya 84 százalékot tett ki.

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele mellett ugrásszerűen nőtt a kiegészítő szolgáltatások iránti érdeklődés, a gyermekekkel kapcsolatos szolgáltatási kiadások 65 százalékkal emelkedtek egy év alatt, a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztéshez teljesített kifizetések összege pedig 61 százalékkal. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 03., 15:55
Több mint 900 jelölést mérlegelve választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és az idén jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS