Havi 4,7 milliárdot tettek félre a nyugdíjukra a pénztártagok és kaptak mellé még 3,3 milliárdot

2018. 11. 15., 18:06

Mind a tagok, mind a munkáltatók a korábbi éveknél többet fizettek be az önkéntes nyugdíjpénztárakba, amelyek összvagyona szeptember végén már meghaladta az 1320 milliárd forintot – tájékoztatott az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége.

A pénztártagok élve a nekik járó 20 százalékos, évente maximum 150 ezer forintos állami támogatással is, havi átlagban 4,7 milliárd forintot tettek félre egyénileg. Az egészségpénztárakba vetett bizalmat jól mutatja, hogy a tagok az egy évvel korábbinál 21 százalékkal többet, 16 milliárd forintot tettek félre a kasszákkal és közel 7 millió alkalommal vettek igénybe pénztári számláikról finanszírozott szolgáltatást. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) bízik abban, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakban és egészségpénztárakban takarékoskodók száma az állami támogatásnak megfelelő adójóváírásnak, a dolgozók takarékoskodását figyelembe vevő és támogató felelős munkáltatóknak valamint az öngondoskodás felértékelődésének köszönhetően növekedésnek indulhat – olvasható a szövetség közleményében. Különösen akkor, ha további ösztönzők kerülnek a rendszerbe, amelyek révén az öngondoskodási piac három szereplője, az állam, a munkáltatók és a takarékoskodásra nyitott emberek szorosabb együttműködésre léphetnek. Első lépésként a 2019. évi adókörnyezetben a pénztári megoldások adózása továbbra is kedvezőbb marad, mint a munkabéré.

A pénztártagok kitettek magukért 2018-ban: az önkéntes nyugdíjpénztáraknál és az egészségmegőrzésben alapvető szerepet nyújtó egészségpénztáraknál is jelentősen nőtt idén az egyéni befizetések összege, amelyekhez 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos állami támogatás – adójóváírás – jár – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) az első kilenchavi pénztári adatokat ismertetve.

Milliárdok nyugdíjra, havonta

A Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai az idén kilenc hónap alatt egy évvel korábbinál 16 százalékkal többet, közel 42 milliárd forintot, havonta átlagosan 4,7 milliárdot tettek félre egyénileg. Kedvező, hogy a dolgozók takarékoskodásához hozzájáruló munkáltatók is növelték a befizetéseiket: 11 százalékkal 30 milliárd forintra. Ezzel a vállalatok havi átlagban 3,3 milliárd forinttal járultak hozzá a dolgozók megtakarításaihoz.

Dr. Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke kiemelte: „A magánszemélyek befizetéseinél látható növekedés örömteli és jól mutatja, hogy a tagok bíznak a kasszákban. A munkáltatói befizetéseknél látható növekedés pedig fordulatot jelent a korábbi év kedvezőtlen trendjéhez képest, amikor a munkáltatók hozzájárulása mérséklődött az adószabályok változása miatt.” A Pénztárszövetség adatait ismertetve elmondta: 2012-ben és 2013-ban a munkáltatók az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések 59, illetve 53 százalékát adták, ezzel szemben mostanra már csak körülbelül 38 százalékos a részesedésük. „A munkáltatók felelőssége, szerepvállalása nagyon fontos, mert sok olyan alkalmazott van, aki szeretne takarékoskodni önkéntes nyugdíjpénztárban, de ezt csak a munkáltató hozzájárulásával tudja elképzelni.”

Összességében a Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak teljes vagyona szeptember végén meghaladta az 1320 milliárd forintot, ami 3,1 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben. Az egy tagra jutó átlagos vagyon szintén több mint 3 százalékkal 1,22 millió forintra emelkedett.

34 milliárd a tagok egészségére 

A Pénztárszövetséghez tartozó egészségpénztárak tagjai is egyéni befizetéseikkel bizonyították elkötelezettségüket. Az érintettek összesen közel 16 milliárd forintot fizettek be a kasszákba, ami több mint 21 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. Az egészséget támogató munkáltatói befizetések viszont 2 százalékkal 12 milliárd forintra csökkentek.

A tagok az egészségük megőrzéséhez nélkülözhetetlennek tartják az pénztárakat. Ez látható abból is, hogy az egészségpénztári tagok az idén az elmúlt évben mértnél 49 százalékkal többször, 6,9 millió alkalommal vettek igénybe olyan szolgáltatást, amit pénztári számlájukról finanszíroztak. A pénztárakon keresztül az első három negyedév során összesen 34 milliárd forintot fizettek ki a tagok, 29 százalékkal többet, mint a múlt év első kilenc hónapjában.

Év végi hajrá

Dr. Kravalik Gábor közölte: az év végéig hátralévő időszak kulcsfontosságú, mivel a tagok és az új belépők az év végéig (decemberi 28-ig) elindított befizetéseikkel maximalizálhatják a 20 százalékos, maximum 150 ezer forintot adójóváírást. „Arra számítunk, hogy az utolsó negyedévben az egyéni befizetések összege az hozzánk tartozó önkéntes nyugdíjpénztáraknál meghaladja majd a 30 milliárd forintot, így a munkáltatói hozzájárulásokkal együtt akár 114 milliárd forint körüli teljes éves befizetési rekord is elképzelhető.”

Kérdések a jövőre nézve

A kilátásokat ismertetve az ÖPOSZ elnöke elmondta, hogy jövőre ismét változnak az adószabályok. „A dolgozók pénztári tagságához adott munkáltatói hozzájárulások ugyanolyan mértékben adóznak majd, mint a bérek, ami kedvezőtlen irány, azonban annak köszönhetően, hogy 2019-től munkáltatói hozzájárulás után adójóváírást is igénybe lehet majd venni ez az egyik legkedvezőbb juttatási forma marad jövőre is, sőt az elérhető többi pénztári szolgáltatás (adomány, célzott szolgáltatás) mindegyike kedvezőbb, mintha a munkáltató bérként fizetné ki a rendelkezésére álló összeget" – fogalmazott az ÖPOSZ elnöke.

Egyelőre persze kérdés, hogy a béren kívüli juttatási csomagokban mi marad meg és mi az, amit az eddig adott béren kívüli juttatási elemek közül megszüntet egy-egy munkáltató, hiszen ez számos szempont alapos mérlegelése után dől el. A munkáltatók szerepe tehát felértékelődik 2019-ben.

„Bízom abban, hogy a munkáltatók érzik majd a felelősséget, nevezetesen azt, hogy hozzájárulhatnak a dolgozók jövőjéhez, öngondoskodásához” – tette hozzá az elnök. Azt is elmondta, hogy az öngondoskodási piac megfelelő működéséhez és fejlődéséhez mindhárom szereplő, az állam, a munkáltatók és a munkavállalók szoros együttműködésére van szükség. Ez remélhetőleg megvalósul, ha a pénztárakban rejlő potenciált minél többen felismerik a jövőben.

Várható változások 2019-től

A 2018. november 13-án elfogadott adótörvények több pénztári juttatási formát érintettek, így a pénztári munkáltatói hozzájárulás és adomány, célzott szolgáltatás, valamint az önsegélyezés szabályozását. A főbb változások röviden:

Pénztári munkáltatói hozzájárulás és adomány

A pénztári munkáltatói hozzájárulás és adomány egyaránt jövedelemként adózik, azaz

  • a munkáltató 21 százalék
  • a munkavállaló 33,5 százalék adót fizet utána.

A dolgozó adóját a munkáltató a juttatásból vonja le, a pénztártag egyéni számlájára a juttatás nettó értéke kerül.

A pénztártag a számára biztosított pénztári juttatás után is igénybe veheti a számára járó 20 százalék, évente akár 150 ezer forint adókedvezményt (ahogy – a megszokottak szerint – egyéni befizetései után is).

Célzott szolgáltatás

A pénztári egészség- és nyugdíjpénztári ún. célzott szolgáltatás egyes meghatározott juttatásnak minősül és csak a munkáltató adózik utána. (Kivéve, ha önsegélyező szolgáltatásról van szó.)

  • A munkáltató adóterhe 40,71 százalék.
  • A pénztártag nem kell, hogy adót fizessen utána (és adókedvezményre sem jogosítja).
  • A juttatás nem az egyéni számlára, hanem egy elkülönült támogatási alapba/számlára kerül, innen vehető igénybe a támogató által juttatni kívánt szolgáltatás.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS