A háztartások anyagi helyzetük megítélésében ellentétes tendenciákat mutatkoznak: míg a munkaképes korú főkeresővel rendelkező háztartások körében nőtt az anyagi helyzetük javulását várók aránya, addig a nyugdíjas korúaknak romlott az anyagi helyzetükre vonatkozó várakozásuk – derül ki a jegybank lakossági megtakarítási felméréséből.
Az MNB lakossági megtakarítási felmérésének 2024. harmadik negyedéves adatfelvételére szeptember végén került sor; az eredményeket részletesebben bemutató ábrákból összeállított prezentáció – itt érhető el.
Az inflációs várakozások továbbra is érdemben a 3 százalékos cél fölött alakulnak. Bár az elmúlt negyedévben 2 százalékponttal csökkent az egy évre előretekintő inflációs várakozások medián értéke, változatlanul jelentős esélyét látja a lakosság az inflációs cél fölötti áremelkedési ütemnek.
2024 szeptemberében továbbra is magas volt a háztartások megtakarítási szándéka: a munkaképes korú főkeresővel rendelkező háztartások 52 százaléka jelezte, hogy tervez megtakarítani a következő 12 hónapban. Az elmúlt 4 negyedévben stabilan hasonló szint körül alakult ez az arány. A felmérés szerint az állampapírral rendelkezők 48 százaléka tervezi újra állampapírba fektetni a kamatjövedelmét.
Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok 15 százaléka fordíthatja teljes mértékben, további 10 százalékuk pedig részben lakáscélra a nyugdíjpénztári megtakarításait. Leginkább a 40–45 éves számára tűnik vonzónak ez a lehetőség, azonban ők az átlagosnál kevesebb megtakarítással rendelkeznek.
A megnövelt családi adókedvezményt várhatóan a jogosultak 60 százaléka fogja fogyasztási célokra fordítani. Ez az arány magasabb (77 százalék) az alacsonyabb jövedelműek körében. Emellett a hiteltörlesztést is legalább 11 százalékos arányban jelölték meg minden jövedelmi csoportban.
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.