MNB: az önkéntes nyugdíjpénztári tagok negyede élne a 2025-ben megnyíló új lehetőséggel

2024. 12. 02., 14:02

A háztartások anyagi helyzetük megítélésében ellentétes tendenciákat mutatkoznak: míg a munkaképes korú főkeresővel rendelkező háztartások körében nőtt az anyagi helyzetük javulását várók aránya, addig a nyugdíjas korúaknak romlott az anyagi helyzetükre vonatkozó várakozásuk – derül ki a jegybank lakossági megtakarítási felméréséből.

Az MNB lakossági megtakarítási felmérésének 2024. harmadik negyedéves adatfelvételére szeptember végén került sor; az eredményeket részletesebben bemutató ábrákból összeállított prezentáció – itt érhető el.

Az inflációs várakozások továbbra is érdemben a 3 százalékos cél fölött alakulnak. Bár az elmúlt negyedévben 2 százalékponttal csökkent az egy évre előretekintő inflációs várakozások medián értéke, változatlanul jelentős esélyét látja a lakosság az inflációs cél fölötti áremelkedési ütemnek.

2024 szeptemberében továbbra is magas volt a háztartások megtakarítási szándéka: a munkaképes korú főkeresővel rendelkező háztartások 52 százaléka jelezte, hogy tervez megtakarítani a következő 12 hónapban. Az elmúlt 4 negyedévben stabilan hasonló szint körül alakult ez az arány. A felmérés szerint az állampapírral rendelkezők 48 százaléka tervezi újra állampapírba fektetni a kamatjövedelmét.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok 15 százaléka fordíthatja teljes mértékben, további 10 százalékuk pedig részben lakáscélra a nyugdíjpénztári megtakarításait. Leginkább a 40–45 éves számára tűnik vonzónak ez a lehetőség, azonban ők az átlagosnál kevesebb megtakarítással rendelkeznek.

A megnövelt családi adókedvezményt várhatóan a jogosultak 60 százaléka fogja fogyasztási célokra fordítani. Ez az arány magasabb (77 százalék) az alacsonyabb jövedelműek körében. Emellett a hiteltörlesztést is legalább 11 százalékos arányban jelölték meg minden jövedelmi csoportban.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS