Párbeszéd kezdődött a nyugdíj-öngondoskodásról

„Érdemi párbeszéd indult az ÖPOSZ-szal, jelenleg a minisztérium asztalán van a Pénztárszövetség Makronóm Intézettel közösen kialakított javaslatcsomagja – mondta Kovács Zsolt, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének éves konferenciáján.

„A magyar lakosság megtakarítási rátája évtizedes időtávlatban is átlagon felüli az Európai Unióban, ugyanakkor tíz év alatt harmadával csökkent a hosszútávú öngondoskodási célú eszközök aránya a háztartások pénzügyi eszközeiben, miközben a legnagyobb súlyt az államkötvények és kötvényalapok képviselik. A háztartások hosszútávú öngondoskodásának mennyiségben és arányában is emelkednie kell. A pénztárszektor eredményeinek javulásához a taglétszám növelésére van szükség, kiemelt figyelemmel a 30 év alatti korosztályra” – tette hozzá Kovács Zsolt.

„A nyugdíjpénztárak nem egyszerűen demográfiai problémákra adnak választ, hanem összgazdasági kérdésekre is. Ha nagyobb a vagyonuk, kisebb az ország sebezhetősége, a vállalkozások könnyebben jutnak finanszírozáshoz, a háztartások pedig nemcsak a munkabérek révén részesülnek a gazdaság sikereiből – mondta Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese. – A magyar tőkepiac nemzetközileg rendkívül nyitott, szerencsés lenne, ha a hazai befektetők részesedése nőni tudna. A BÉT mindent megtesz, hogy ezt elősegítse. A nyugdíjpénztári vagyon további növekedése révén olyan jelentős finanszírozó jelenhetne meg a magyar tőkepiacon, ahol a döntéshozó helyzetben van.”

„Erős munkáltatói háttér nélkül nincs jól működő kiegészítő nyugdíjrendszer. A potenciális tagokat leginkább a munkaadókon keresztül lehet közvetlenül, a legegyszerűbben és legolcsóbban megszólítani. Az ÖPOSZ célja, hogy minél inkább bevonja a munkáltatókat ebbe a rendszerbe, de tisztában van azzal is, hogy limitált a költségvetés mozgástere. Éppen ezért a Makronóm Intézettel olyan javaslatcsomagot állítottunk össze, amelynek lényege, hogy a munkáltatói befizetések utáni adó- és járulékbevételekre is alapozva növelné a pénztári taglétszámot” – mondta Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke.

A javaslatok között szerepel például az az elképzelés, amelynek alapján a munkáltatók automatikusan havonta 10 ezer forintot fizethetnének be adó- és járulékmentesen a dolgozók pénztári számlájára, ha az alkalmazottak is ugyanekkora befizetést vállalnak. Ez úgy növelhetné drasztikusan az öngondoskodó pénztártagok létszámát, hogy csak minimális állami ráfordítással járna. További javaslat, hogy a befizetések után járó adókedvezmény alakuljon át állami támogatássá, így azok is megkaphatnák ezt az ösztönzőt, akik valamilyen ok folytán nem tudják igénybe venni az szja-visszatérítést.

„Az ÖPOSZ azt is javasolja, hogy a jelenleg évi 150 000 forintos adóvisszatérítési plafon évente a minimálbér változásával azonos arányban emelkedjen, illetve az adókedvezményt akár össze is lehetne kapcsolni a családpolitikai célokkal, például gyermekszámhoz kötve az adójóváírás nagyságát” – fogalmazott Nagy Csaba.

„Az önkéntes egészségpénztárak taglétszáma jelentősen bővülve most először érte be a nyugdíjpénztárakét: mindkét pénztártípus létszáma megközelíti az 1,1 milliót. A bővülés meglátszik az egészségpénztárak összesített vagyonán is, amely új csúcsot elérve meghaladta a 75 milliárd forintot” – mondta dr. Váradi Péter, az ÖPOSZ alelnöke.

Az egészségpénztárak akár több százezres kockázati közösségének részeként a tagok nagyon jó feltételekkel juthatnak termékekhez és szolgáltatásokhoz – például havi néhány száz forintért olyan biztosításokhoz, amelyek a piacon ennek akár a tízszeresébe is kerülhetnek.

„További hatalmas potenciált jelentene a szektor számára, ha a szabályozók visszaterelnék a munkáltatókat a rendszerbe, hiszen így olyanok számára is hozzáférhetőek lennének ezek a szolgáltatások, akik maguk nem képesek a takarékoskodásra” – húzta alá az alelnök.

„A négy évvel korábbihoz képest 2023-ban nőtt azok aránya, akik igyekeznek félretenni idős korukra: a 18-65 éves aktív dolgozó́ lakosság közel kétharmada próbál megtakarítani valamilyen formában nyugdíjas éveire. Azok, akik nem takarékoskodnak, továbbra is jellemzően arra hivatkoznak, hogy ehhez túl alacsony a jövedelmük” – ismertette az NRC által a Pénztárszövetség megbízásából készített közvélemény-kutatás eredményeit dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.

Szintén változatlan a négy évvel ezelőtti helyzethez képest, hogy a megkérdezettek legnagyobb részét, mintegy kétharmadát az ösztönözné nagyobb összegű nyugdíjcélú megtakarításra, ha azt a munkáltató kiegészítené vagy fizetésemelést kapna.

A megkérdezettek fele ugyanakkor kisebb-nagyobb mértékben tart attól, hogy anyagi nehézségei lesznek, további egyharmaduk pedig bizonytalan a jövőbeli nyugdíjukkal és anyagi helyzetükkel kapcsolatban – e csoport aránya 2019-ben még csak 25 százalék volt. Ezzel párhuzamosan 25 százalékról 20 százalékra csökkent azok aránya, akik kifejezetten nyugodtak vagy alapvetően bizakodóak az idős kori anyagi helyzetük kapcsán.

Jelentősen csökkent azok aránya, akik állami nyugdíjra számítanak, az idén már csak a válaszadók fele tartozott ebbe a körbe, de kevesebben számítanak teljes- vagy részmunkaidős bevételekre is, illetve szintén csökkent a nyugdíjcélú megtakarításból származó bevételekkel kalkulálók aránya.

„A nyugdíj-öngondoskodási lehetőségek közül a megkérdezettek a legtöbben az önkéntes nyugdíjpénztárról hallottak, illetve ezt érzik a vizsgált másik három alternatívához – nyugdíjbiztosítás, NYESZ számla, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató – képest a legköltséghatékonyabbnak, legbiztonságosabbnak és élethelyzetükhöz leginkább illeszkedőnek” – emelte ki az ÖPOSZ főtitkára.