A mai fiatalok túl sokat költenek divatra, szórakozásra és csak a mának élnek? A harminc alattiak vagy az idősebbek kezelik ügyesebben a pénzügyeiket? Egyebek közt ezekre a kérdésekre is választ keresett az a friss országos kutatás, amelynek eredményeit abból az alkalomból hozta nyilvánosságra az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége, hogy az idén is elindította középiskolásoknak szóló pénzügyi vetélkedőjét, a Pénzmestereket. A megmérettetés főtámogatója a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank.
Idén hatodik alkalommal indította el a középiskolások pénzügyi ismereteinek és tudatosságának fejlesztését szolgáló versenyét az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ).
Az ÖPOSZ a verseny kapcsán országos kutatásban vizsgálta meg a különböző korosztályok pénzügyi tudatosságának, felkészültségének jellemzőit, illetve azt, hogy miként ítélik meg az egyes generációk a többiek pénzügyi ismereteit, attitűdjét. (A kérdésfeltevések során a 30 év felettieket aposztrofálták felnőttnek.)
A szűk többség – 56 százalék – szerint a 16-30 évesek nem igazán kezelik ügyesen a pénzügyeiket, és csak 20 százalék van ezzel ellentétes véleményen. Az idősebbek kapcsán ugyanakkor pont fordított a helyzet, vagyis róluk jóval kedvezőbben nyilatkoztak: a megkérdezettek fele véli úgy, hogy a 30 feletti felnőttek jól vagy inkább jól kezelik a pénzügyeiket, egyharmaduk szerint viszont nem túl ügyesek ezen a téren.
Túl sokat költenek divatra, szórakozásra; kevésbé tudatosak, mint az idősebbek; csak a mának élnek – ez volt az a három állítás, amivel a leginkább egyetértettek a megkérdezettek, amikor a 16-30 évesek pénzügyi kérdésekhez való hozzáállását firtatták a kutatók. A jó hír az, hogy ezeket a negatív véleményeket nem osztja a többség, hiszen a fenti válaszlehetőségeket csak a megkérdezettek mintegy harmada jelölte meg. Ennél is jóval kevesebben tartják a fiatalokat felelőtlennek, lustának, aggódónak, de az idősebbekhez képest tudatosabbnak és kockázatvállalónak sem.
A kutatás egyik érdekes tanulsága, hogy a fiatalok több esetben is rosszabb véleménnyel vannak saját generációjukról, mint az idősebbek. Arra a kérdésre, hogy a mai fiatalok mennyire kezelik ügyesen a pénzügyeiket, az érintett 16-30 éves korosztály kétharmada válaszolt negatívan, miközben például az 50-59 éves korosztály esetében csak a megkérdezettek alig fele volt ilyen véleményen. Többé-kevésbé hasonló kép rajzolódott ki akkor is, amikor arról kérdezték a válaszadókat, hogy mi jellemzi leginkább a fiatalok hozzáállását a pénzügyi kérdésekhez. A 16-19 évesek közel fele például úgy vélte, hogy a fiatalok kevésbé tudatosak, mint az idősek, ezzel szemben az 50-es korosztály csupán negyede volt ezen az állásponton.
Más témáknál viszont nem ilyen élesek a generációs különbségek: a legtöbb korosztályban tízből négyen értettek egyet például azzal az állítással, hogy a fiatalok túl sokat költenek szórakozásra, divatra, valamint tízből hárman gondolták úgy, hogy a harminc alattiak csak a mának élnek.
A fiatalok a felnőttekről számos kérdésben pozitívabban nyilatkoztak, mint maguk a harminc felettiek. Azzal az állítással például, hogy a 30-60 évesek inkább jól vagy nagyon jól kezelik a pénzügyi kérdéseiket, a 20 év alattiak közel háromnegyede értett egyet, míg a 30 felettiek esetében az 50 százalékot sem érte el a pozitív vélemények aránya.
„Ha a pénzügyi döntések terén kevésbé is látják magukat tudatosnak a fiatalok, ennek felismerése fontos lépés lehet ahhoz, hogy a szükséges ismereteket időben elsajátítsák. Ez a küldetése a Pénzmesterek versenynek is” – mondta Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára. „A Pénztárszövetség egyik kiemelt célja, hogy tudatosítsa: nem lehet elég korán elkezdeni az öngondoskodást. Egyrészt így tud rutinná válni, beépülni a mindennapi pénzügyi döntések sorába, másrészt minél fiatalabb korban kezdi el valaki, annál hatékonyabbá válik a takarékoskodás, annál több olyan pénzügyi lehetőséget tud igénybe venni, mint amilyen például az egészség- és nyugdíjpénztárak esetében az adóvisszatérítés”.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.