Tovább gyarapodott az önkéntes pénztárak vagyona

2023. 11. 10., 19:11

Az ÖPOSZ várakozásai szerint idén a nyugdíjpénztárakba beérkező új megtakarítások meghaladhatják a 126 milliárd forintot a tavalyi 120 milliárdot követően, az egészségpénztári befizetések összértéke pedig 71 milliárd forint fölé nőhet a 2022-es 59,3 milliárdról.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakban kezelt összesített vagyon 2023 harmadik negyedében tovább nőtt a negatív globális tényezők számlájára írható korábbi lendületvesztést követően. A július-szeptemberi 1,76 ezer milliárd forint feletti összeg azt jelenti, hogy a pénztárakban kezelt nyugdíjmegtakarítások korábban nem látott magas szintet értek el – derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) friss szektorelemzéséből.

A vagyon gyarapodása a tagi és munkáltatói befizetések emelkedésének, valamint annak köszönhető, hogy a folytatódott a hozamok múlt év közepétől elkezdődött javulása. Az első kilenc hónapban az éves nominális hozam 3,5 százalékra nőtt, az infláció enyhülésével pedig mind beláthatóbb közelségbe kerül a pozitív reálhozam is.

Húsz százalékkal nőtt az egy főre jutó átlagvagyon

A nyugdíjpénztári tagok tagdíjbefizetései július-szeptember folyamán 28,9 milliárd forintot tettek ki, ami az egy évvel korábbi értéket közel 10 százalékkal múlja felül. Ez a bővülés egyszerre tulajdonítható a munkaadók és a munkavállalók magasabb befizetéseinek: a pénztártagok 8, a munkáltatók több mint 12 százalékkal növelték hozzájárulásukat. Mindez azt eredményezte, hogy bár a befizetések túlnyomó többségét változatlanul a munkavállalók teljesítik, az egyre nagyobb felelősséget vállaló munkáltatói oldal részesedése az összes befizetésből a 2022-es 32 százalék után immár 37 százalékon áll. A befizetések és a hozamok növekedése miatt nem csak a pénztárakban kezelt teljes vagyon, hanem az egy főre jutó átlagos vagyon nagysága is új csúcsot ért el, a harmadik negyedévben ez megközelítette az 1,7 millió forintot, 20 százalékkal felülmúlva az egy évvel korábbit.

„Bár a friss adatok is azt mutatják, hogy a munkáltatók körében egyre inkább terjedőben van a felelős, a dolgozók jövőjét, biztonságát szem előtt tartó szerepvállalás, az ÖPOSZ célja az, hogy még inkább bevonja a munkaadói oldalt, hiszen erős munkáltatói háttér nélkül nincs jól működő kiegészítő nyugdíjrendszer. Éppen ezért kezdeményeztünk egyeztetéseket a Gazdaságfejlesztési Minisztériummal a Makronóm Intézettel közösen összeállított, az öngondoskodást erősíteni hivatott javaslatcsomagunkról, amelynek egyik lényeges iránya éppen a munkáltatói szerepvállalás erősítése, ezen keresztül pedig a taglétszám növelése”– mondta Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke.

Egyre többen lépnek be az egészségpénztárakba

Az önkéntes egészségpénztárakban folytatódott a taglétszám növekedése, a harmadik negyedévben már 1,02 millió főt számlált a tagság. Az egészség- és nyugdíjpénztárak összesített taglétszáma így meghaladta a 2,06 millió főt, ami felülmúlja az egy évvel korábbi 2,04 milliós szintet.

„Jelentős potenciált jelentene az egészségpénztári szektor számára, ha a szabályozók visszaterelnék a munkáltatókat a rendszerbe, hiszen így olyanok számára is hozzáférhetőek lennének ezek a szolgáltatások, akik maguk nem képesek a takarékoskodásra” – húzta alá az ÖPOSZ elnöke.

A harmadik negyedévben az egészségpénztárakban kezelt összesített megtakarítás meghaladta a 72,7 milliárd forintot, ami az egy évvel korábbinál több mint 16 százalékkal magasabb értéket jelent. Ez a tempós növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy a tagok közel 20 százalékkal növelték befizetéseiket, de a munkáltatók által teljesített összegek is bővültek – igaz, csak feleekkora ütemben.

Az ÖPOSZ friss adatai is megerősítik, hogy az egészségpénztári tagok tisztában vannak ennek az szja-visszatérítéssel is támogatott öngondoskodási formának a sokoldalú felhasználhatóságával, és ezzel élnek is. Erre utal, hogy a megszokott egészségügyi szolgáltatások igénybevétele mellett kiemelkedően népszerűek a kiegészítő szolgáltatások is. A lakáscélú jelzáloghitel-törlesztéshez teljesített kifizetések összege például több mint 54 százalékkal nőtt éves szinten, míg a gyermekekkel kapcsolatos szolgáltatási kiadások 25 százalék feletti ütemben növekedtek.

„Mivel az szja-visszatérítéssel kapcsolatos év végi befizetési hajrá még előttünk van, valószínűsíthető, hogy a munkavállalói és a munkáltatói hozzájárulások lendülete megmarad a negyedik negyedévben. Ha ezek a várakozásaink beigazolódnak, akkor az idén az év egészét tekintve a nyugdíjpénztári befizetések értéke meghaladhatja a 126 milliárd forintot a tavalyi 120 milliárd forintot követően, az egészségpénztári befizetések összértéke pedig 71 milliárd forint fölé gyarapodhat a 2022-es 59,3 milliárdról” – fogalmazott Nagy Csaba.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS