Pénzügyekben nem hallgatunk sem a reklámokra, sem az influenszerekre

2024. 05. 13., 20:10

Pénzügyi kérdésekben kevesen kérik ki szakértők és banki tanácsadók véleményét Magyarországon. A többség családon belül dönt, azonban sokan gondolják fontosnak a pénzügyi ismeretek tanítását akár már az óvodától kezdve – derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége felméréséből.

A magyarok fele úgy gondolja, hogy jelenleg jobb anyagi helyzetben lenne, ha lett volna pénzügyi ismeretek óra az iskolában – többek közt ez is kiderül az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) megbízásából elvégzett országos közvélemény-kutatás adataiból.

Az 50-es korosztályban az átlagnál valamivel kevesebben osztják ezt a véleményt, miközben a nők, a diplomások és a városlakók inkább egyetértenek az állítással. Az iskolában megalapozott, elsajátított ismeretek hiányát jelezheti, hogy a pénzügyi kérdésekben nemigen hallgatunk a szakértőkre. A pénzügyi döntések meghozatala során messze a család véleménye a legfontosabb, a megkérdezettek fele hallgat a közelebbi vagy távolabbi rokonaira, ezen belül pedig átlag feletti mértékben a nők, a 30 év alattiak, valamint a legfeljebb általános iskolát végzettek. A független pénzügyi szakértők, banki tanácsadók, szaksajtó jelentősége kevésbé fontos, mindemellett pedig a reklámok, valamint az influenszerek hatása is elenyésző.


Hol tegyünk szert pénzügyi ismeretekre?

Sokan vélik úgy, hogy a pénzügyi ismeretek oktatását nem lehet elég korán elkezdeni. A megkérdezettek bő harmada szerint már az óvodában hasznos volna játékokon keresztül tanítani a gyerekeket, de a diplomások körében már tízből négyen vannak ezen a véleményen. További 45 százalék szerint az általános iskolában lenne a helye a pénzügyi ismeretek átadásának, és csupán a válaszadók tizede szerint érdemes várni ezzel a középiskolás évekig, a felsőoktatásra pedig mindössze 2 százalék szavazott. A legfeljebb általános iskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkezők táborában az átlaghoz képest többen – rendre 10 és 13 százalék – vélekednek úgy, hogy a pénzügyi ismeretek oktatása nem az iskola feladata, erre nincs is szükség.

„Sem a pénzügyi ismeretek átadását, sem ezen belül az öngondoskodásra való nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Ezt szolgálja a jelenleg is zajló Pénzmesterek verseny is, ahová továbbra is várjuk azon középiskolások jelentkezését, akik szeretnék megmérettetni tudásukat az értékes nyereményekért” – mondta Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.

A válaszadók relatív többsége – 39 százalék – úgy gondolja, hogy ha az általános vagy középiskolában bevezetnék a pénzügy ismeretek oktatását, azt külön, kötelező tantárgyként kellene az órarendbe illeszteni, és csupán 5 százalék van azon az állásponton, hogy csak választható óraként legyen a tanrendben. Minden ötödik megkérdezett a matematikaórák tematikájába illesztené a pénzügyi ismereteket, minden tizedik pedig az osztályfőnöki órák részévé tenné. A külön tárgyként történő oktatás főként a diplomások körében népszerű, míg a matek- vagy osztályfőnöki órákba főként a szakmunkás végzettségűek szőnék bele.

Mit kellene oktatni?

A megkérdezettek a kutatás során megjelölhették azt a három témát, amit szerintük a leghasznosabb lenne a pénzügyi ismeretek tananyag keretében oktatni. A legnépszerűbb témának a megtakarítások hatékony kezelése, a saját pénzügyi célok tudatosabb meghatározása, valamint a felelős pénzügyi döntések meghozatala bizonyult, de a banki, pénzügyi termékek és feltételek közötti eligazodás kérdése is alig maradt le a dobogóról. A kockázatok felismerése, rossz pénzügyi döntések elkerülése, illetve az öngondoskodás témája a megkérdezettek mintegy harmada számára fontos, a vagyon növelésére pedig csupán 5 százalék voksolt.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS