Pénzügyekben nem hallgatunk sem a reklámokra, sem az influenszerekre

2024. 05. 13., 20:10

Pénzügyi kérdésekben kevesen kérik ki szakértők és banki tanácsadók véleményét Magyarországon. A többség családon belül dönt, azonban sokan gondolják fontosnak a pénzügyi ismeretek tanítását akár már az óvodától kezdve – derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége felméréséből.

A magyarok fele úgy gondolja, hogy jelenleg jobb anyagi helyzetben lenne, ha lett volna pénzügyi ismeretek óra az iskolában – többek közt ez is kiderül az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) megbízásából elvégzett országos közvélemény-kutatás adataiból.

Az 50-es korosztályban az átlagnál valamivel kevesebben osztják ezt a véleményt, miközben a nők, a diplomások és a városlakók inkább egyetértenek az állítással. Az iskolában megalapozott, elsajátított ismeretek hiányát jelezheti, hogy a pénzügyi kérdésekben nemigen hallgatunk a szakértőkre. A pénzügyi döntések meghozatala során messze a család véleménye a legfontosabb, a megkérdezettek fele hallgat a közelebbi vagy távolabbi rokonaira, ezen belül pedig átlag feletti mértékben a nők, a 30 év alattiak, valamint a legfeljebb általános iskolát végzettek. A független pénzügyi szakértők, banki tanácsadók, szaksajtó jelentősége kevésbé fontos, mindemellett pedig a reklámok, valamint az influenszerek hatása is elenyésző.


Hol tegyünk szert pénzügyi ismeretekre?

Sokan vélik úgy, hogy a pénzügyi ismeretek oktatását nem lehet elég korán elkezdeni. A megkérdezettek bő harmada szerint már az óvodában hasznos volna játékokon keresztül tanítani a gyerekeket, de a diplomások körében már tízből négyen vannak ezen a véleményen. További 45 százalék szerint az általános iskolában lenne a helye a pénzügyi ismeretek átadásának, és csupán a válaszadók tizede szerint érdemes várni ezzel a középiskolás évekig, a felsőoktatásra pedig mindössze 2 százalék szavazott. A legfeljebb általános iskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkezők táborában az átlaghoz képest többen – rendre 10 és 13 százalék – vélekednek úgy, hogy a pénzügyi ismeretek oktatása nem az iskola feladata, erre nincs is szükség.

„Sem a pénzügyi ismeretek átadását, sem ezen belül az öngondoskodásra való nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Ezt szolgálja a jelenleg is zajló Pénzmesterek verseny is, ahová továbbra is várjuk azon középiskolások jelentkezését, akik szeretnék megmérettetni tudásukat az értékes nyereményekért” – mondta Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.

A válaszadók relatív többsége – 39 százalék – úgy gondolja, hogy ha az általános vagy középiskolában bevezetnék a pénzügy ismeretek oktatását, azt külön, kötelező tantárgyként kellene az órarendbe illeszteni, és csupán 5 százalék van azon az állásponton, hogy csak választható óraként legyen a tanrendben. Minden ötödik megkérdezett a matematikaórák tematikájába illesztené a pénzügyi ismereteket, minden tizedik pedig az osztályfőnöki órák részévé tenné. A külön tárgyként történő oktatás főként a diplomások körében népszerű, míg a matek- vagy osztályfőnöki órákba főként a szakmunkás végzettségűek szőnék bele.

Mit kellene oktatni?

A megkérdezettek a kutatás során megjelölhették azt a három témát, amit szerintük a leghasznosabb lenne a pénzügyi ismeretek tananyag keretében oktatni. A legnépszerűbb témának a megtakarítások hatékony kezelése, a saját pénzügyi célok tudatosabb meghatározása, valamint a felelős pénzügyi döntések meghozatala bizonyult, de a banki, pénzügyi termékek és feltételek közötti eligazodás kérdése is alig maradt le a dobogóról. A kockázatok felismerése, rossz pénzügyi döntések elkerülése, illetve az öngondoskodás témája a megkérdezettek mintegy harmada számára fontos, a vagyon növelésére pedig csupán 5 százalék voksolt.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS