A pandémia alatt az önkéntes pénztárak megmutatták, hogy rendkívüli körülmények között is képesek gyorsan, hatékonyan reagálni, és biztonságban gyarapítani tagjaik nyugdíj- és egészségcélú megtakarításait. Az ügyfelek pedig mindezt töretlen bizalommal hálálták meg, amit igazolnak az első félév kiemelkedő eredményei – hangzott el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) által szervezett Pénztárkonferencián. Az egészségpénztárak esetében 23 százalékkal, a nyugdíjpénztárak esetében több mint 9 százalékkal emelkedett a befizetések összege a tavalyi év első félévéhez képest. A konferencia előadói szerint ez bizonyítja, hogy a hazai lakosság számára továbbra is fontos az anyagi gondoktól mentes időskor, valamint az egészséges jövő. Ugyanakkor a szektor következő 20 évének biztosítása szempontjából elengedhetetlen a fiatalabb generációk megszólítása.
Mintegy kétmillió hazai öngondoskodó számára a pandémia jellemezte, elmúlt több mint másfél év során is kiemelten fontos volt, az anyagi gondoktól mentes időskor, valamint az egészséges jövő biztosítása. Ennek megteremtésében pedig kiszámítható, megbízható partnerként tekintettek a hazai pénztári szektor szereplőire, akik szolgáltatásaik gyors fejlesztése mellett, transzparens kommunikációval és hosszú távon kiszámítható hozamokkal hálálták meg a bizalmat. Ezt igazolják az ÖPOSZ által képviselt pénztárak első féléves, kiemelkedő eredményei is.
Az önkéntes nyugdíjpénztárakba több mint 49,97 milliárd forintnyi befizetés érkezett az idei év első felében, ami több mint 9 százalékos bővülés a tavalyi év azonos időszakához képest. A kiemelkedő eredményben idén is az egyéni befizetőké volt a főszerep, akik mintegy 33,98 milliárd forinttal növelték nyugdíjcélú megtakarításaikat.
Az egészségpénztáraknál szintén erősen zárták a félévet. Hiszen az első hat hónap során a befizetések összege elérte a 19,217 milliárd forintot, ami 23 százalékos bővülés a tavalyi év azonos időszakához képest. A nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan az egészségpénztáraknál is az egyéni befizetéseké volt a főszerep, hiszen a pénztártagok 15,616 milliárd forintot tettek félre az egészségükre.
Az első féléves eredményekből az is világosan láthatóvá vált, hogy a pandémiás időszakban az egészségpénztárak egyre fontosabb szerepet töltöttek be a tagok életében, hiszen a felhasználások összege 17,5 százalékkal emelkedett, meghaladva a 25 milliárd forintot.
„Az elmúlt másfél év, de különösen az elmúlt hat hónap bebizonyította, hogy mind a munkavállalók, mind a munkáltatók megbíznak az önkéntes pénztári szektorban és továbbra is fontosnak tartják a nyugdíj- és egészségcélú öngondoskodást. Külön pozitívum volt számunkra, hogy az elmúlt negyedévben mind az egészség, mind a nyugdíjpénztári befizetések között, több év óta először a munkáltatói befizetések aránya emelkedni tudott. Régóta hangsúlyozzuk, hogy a munkaadóknak fontos szerepük van a dolgozóik hosszútávú jövőjének biztosításában – mondta el Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke. – Ugyanakkor a szektor jövőjének szempontjából figyelmeztető jel a pénztártagok számának alakulása. Elengedhetetlen a fiatalabb generáció megszólítása, mind a szolgáltatásaink fejlesztésével, digitalizációjával, mind az öngondoskodás fontosságának minél korábbi bemutatásával. Ennek jegyében idén mi is megújítottuk honlapunkat, a penztar-konferencia.hu-t.”
Az ÖPOSZ a konferencián bemutatta ez elmúlt másfél évben a szektorban végrehajtott digitális fejlesztéseket, melyek segítségével számos pénztárba akár teljesen elektronikus úton is be lehet lépni, illetve emlékeztetett rá, hogy az online tudásalapú versenyre, a Pénzmesterekre idén már több ezer diák nevezett.
Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára szintén a fiatalok bevonásának szükségességét emelte ki: „Örömmel láttuk, hogy a pénztárszektor a pandémia időszakában is sikerrel teljesített. Ugyanakkor a szektor szempontjából figyelmeztető jel a taglétszám stagnálása. Arra ösztönzöm a pénztárakat, hogy még az eddigieknél is agresszívebben hangsúlyozzák a lakosság számára a pénztárak és az öngondoskodás előnyeit.”
Szeniczey Gergő, az MNBtőkepiacok és biztosítók prudenciális, fogyasztóvédelmi felügyeletéért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója kiemelte: „a pozitívan alakuló gazdasági kilátások az önkéntes pénztári szektorra is pozitív hatással voltak, ezért amennyiben az eddigi év trendjei tarthatóak, úgy a nyugdíjpénztári szektor rekordösszegű, az egészségpénztári szektor pedig csúcsközeli befizetésre számíthat 2021-ben. Ez részben a szektor megbízható és kiszámítható működésének, másrészt pedig a tudatos pénztártagok aktív szerepvállalásának, növekvő befizetéseinek köszönhető. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy elsősorban az egészség- és önsegélyező pénztári szektornak új csatornákat kell elérni, szorosabban együtt kell működni a magánegészségügyi szolgáltatókkal és a biztosítókkal az egészségügyi célú közvetlen magánkiadások intézményesítése érdekében. Az egészség- és önsegélyező pénztárak jövőjét az biztosíthatja, ha az aktív finanszírozó, szolgáltatást szervező és közvetítői szerepkört is magukévá teszik.”
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége
Az idén éppen 20 éve alapított Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége a magyarországi önkéntes pénztárak szervezete, amely tagpénztárain keresztül több, mint 2 millió öngondoskodót képvisel. A nyugdíjpénztárak taglétszáma hozzávetőlegesen egymillió, az egészségpénztárak esetében pedig a tagokat és az általuk átlagosan 1,5 kedvezményezettként megjelölt családtagot is számítva elmondható, hogy az önkéntes pénztárak mintegy 3,5 millió magánszemély életére vannak hatással. A Pénztárszövetség elkötelezett abban, hogy a politikától függetlenül, szakmai alapon segítse a hazai pénztári szektor fejlődését, és képviselje a pénztári öngondoskodás jelentőségét mind a döntéshozók, mind pedig a lakosság irányába. A Pénztárszövetség tagjai a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak vagyon és taglétszám szerint is a teljes pénztári szektor 97%-át teszik ki. Az egészségpénztári területen ugyanez az arány 90 százalék.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.