Közeledik az szja-bevallási határidő, néhány kattintáson múlik, hogy akár 280 ezer forintos visszatérítést kapjon

2024. 05. 06., 11:10

Bár az szja-bevalláshoz tartozó nyilatkozat kevesebb mint egy perc alatt kitölthető, ezt elmulasztva évente mégis több milliárd forint adó-visszatérítéstől esnek el a nyugdíj-, illetve egészségpénztári tagsággal rendelkező magánszemélyek.

Közeledik az szja-bevallás május 21-i határideje – a dátum ezúttal egy keddi napra tolódott a pünkösdi ünnepnap miatt –, az adózók számára pedig a NAV az idén is elkészítette azt a bevallástervezetet, amelyet az ügyfélkapu-regisztrációval rendelkezők az eSZJA portálon (eszja.nav.gov.hu) tekinthetnek meg.

Azoknak, akik rendelkeznek önkéntes nyugdíj- vagy egészségpénztári tagsággal, nyugdíj-előtakarékossági számlával vagy nyugdíjbiztosítással, a portálra történő belépés során nem csak a befizetendő vagy visszaigényelhető adójukat célszerű ellenőrizniük, hanem arról is dönteniük kell, hogy rendben legyen az öngondoskodást szolgáló befizetések után járó adóvisszatérítés is. Ez azt jelenti, hogy nyilatkozniuk kell arról, melyik számlájukra érkezzen az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetésekre összesen járó, legfeljebb 150 ezer forintos kedvezmény. (Azoknál, akik a pénztári tagság mellett van nyugdíjbiztosítással, illetve nyugdíj-előtakarékossági számlával is rendelkeznek, akár a 280 ezer forintot is elérheti ez az szja-visszatérítés.)

Egyre kevesebb pénzt hagynak veszni a tagok

Az adatok azt mutatják, hogy egyre tudatosabbak az öngondoskodók, hiszen amellett, hogy folyamatosan nő a nyugdíj- és egészségpénztári tagok összlétszáma – a múlt év végén már elérte az 1,04 millió főt –, évről-évre növekedést mutat az öngondoskodásra fordított összeg is.

„Bár a korábbi évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a pénztártagok e nyilatkozat elmulasztásával sok milliárd forint adóvisszatérítésről mondtak le, az ÖPOSZ és a tagpénztárak intenzív tájékoztató kampányai a jelek szerint meghozták eredményüket. Egyre többen figyelnek ugyanis oda, hogy az adóbevallásukban ez a rész is rendben legyen, így egyre kisebb a visszaigényelhető és a visszaigényelt summa közötti differencia. A tagpénztárainkhoz 2021-ben érkezett befizetések esetében ez a veszni hagyott különbség még több mint hétmilliárd forint volt, 2022-ben viszont már alig haladta meg az ötmilliárdot, vagyis e téren is javuló tudatosságról beszélhetünk” – mondta Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke.

El kell döntenünk, hová kérjük az adóvisszatérítést

Fontos, hogy az adóvisszatérítés összege nem osztható meg, vagyis csak egyetlen pénztári számla jelölhető meg, ráadásul további feltétel, hogy ezen a számlán az adóévben befizetésnek, jóváírásnak, lekötésnek, illetve szolgáltatás-igénybevételnek kellett történnie. A bevallás elkészítése során a NAV automatikusan azt a számlát ajánlja fel, ahová az előző évben is kérte a pénztártag a visszatérítést.

Azoknak, akik hosszú távon gondolkodnak és főként az időskori megélhetésüket tartják szem előtt, célszerű a nyugdíjpénztári számlájukra kérni a visszatérítést. A döntéshez nem árt tudni azt sem, hogy a tagság kezdetétől számítva 10 év után lehetőség van a számláról kifizetést igényelni, illetve a nyugdíjpénztári megtakarítás örökölhető.

Azok számára viszont, akik rövidebb távon szeretnék élvezni az szja-visszatérítés előnyeit, az egészségpénztári visszatérítés lehet a jobb választás, hiszen abból akár a hozzátartozók egészséggel összefüggő kiadásai is fedezhetők, sőt, a gyermekvállalással kapcsolatos költségek, a beiskolázással járó kiadások, a felsőoktatás költségei vagy akár a lakáshitel-törlesztés szintén finanszírozható.

Nem tudjuk kihasználni az adóvisszatérítési plafont

2023-ban a Pénztárszövetséghez tartozó kasszákhoz összesen 198,7 milliárd forintot fizettek be az öngondoskodó tagok és a munkáltatók az egy évvel korábbi 180,2, illetve a 2021-es 167,2 milliárd forintot követően, amit a megelőző év befizetései után visszaigényelt 30,9 milliárd forint egészített ki. Az adatokból jól látszik, hogy a visszatérítésről való rendelkezés során arányaiban jóval többen választják a már rövid távon és sokoldalúan felhasználható egészségpénztárakat a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások helyett. Míg ugyanis a tagi befizetések kétharmada a nyugdíjkasszákba érkezik, addig a visszajáró adónak már csak alig több mint a felét kérik ebbe az öngondoskodási ágba.

A teljes képhez az is hozzá tartozik, hogy bár, mint azt az alábbi ábrák is mutatják, az egy pénztártagra jutó befizetések is növekedést mutatnak, ezek az átlagos megtakarítási összegek továbbra sem elegendőek ahhoz, hogy akár csak megközelítőleg ki lehessen használni az szja-visszatérítési plafont.


Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS