Nem csak a jogosítványt, a biztosítást is bukhatják az ittas sofőrök

2024. 03. 29., 15:10

Dacára a fokozott rendőri ellenőrzésnek, húsvétkor továbbra is sokan ülnek alkoholos állapotban a volán mögé: a BRFK korábbi tájékoztatása szerint tavaly húsvétkor csak Budapesten 122 ittas vezetővel szemben intézkedtek. Amennyiben az alkoholt fogyasztott vezető balesetet is okoz, nem csupán a jogosítványát veszítheti el, hanem a saját kárát fedező biztosítást is – figyelmeztet az Insura.hu biztosításközvetítő portál.

A KSH előzetes adatai szerint továbbra is súlyos probléma az ittas közlekedés: 2023-ban 1039 esetben okozott ittas személy személyi sérüléssel járó közlekedési balesetet, ez az összes sérüléssel járó balesetnek a 8 százalékát teszi ki. E balesetek közel kétharmadát személygépkocsival okozták, a többi esetben főként motorkerékpárt vagy kerékpárt hajtott az ittas elkövető.

Személyi sérüléssel járó baleset okozása esetén a vétkes fél nem csupán a jogosítványát veszítheti el, hanem a szabadságát is. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy akár személyi sérülés, akár csupán dologi kár keletkezett, az ittas vezető nem számíthat biztosítói kártérítésre sem.

„Hiába kötöttek bármilyen jó casco biztosítást az ittasan kárt okozó vezető járművére, a biztosítási feltételek 0,8 ezrelék feletti véralkoholszint felett szinte minden esetben kizárják a kártérítést – hívja fel a figyelmet dr. Kozma Gábor, az Insura.hu vezérigazgatója. – A kötelező biztosítás (kgfb) pedig térít ugyan a vétlen károsultaknak, de ezt az összeget (vagy annak egy részét) a biztosító utólag szintén behajtja a károkozón.”

A jogszabály szerint a kifizetett kártérítéseket 5 millió forintig követelheti vissza a biztosító a vezetőtől, ha az autót alkoholos befolyásoltság alatt, vagy vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette.

Még súlyosabb a helyzet, ha az ittasan vezetett járműre nem is kötöttek kgfb-t. Ebben az esetben a vétlen fél számára a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt kártalanítási számla nyújt kártérítést a vétlen fél számára, majd ezt az összeget teljes egészében behajtja a biztosítással nem rendelkező autó üzembentartóján.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS