Kötelező gépjármű felelősségbiztosítással minden forgalomban lévő gépjárműnek rendelkeznie kell. Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor az üzembentartó elmulasztja a biztosítás megkötését vagy hatályban tartását. Ilyenkor minden érvényes biztosítás nélküli napra fedezetlenségi díjat számol fel a biztosító.
A fedezetlenségi díj mértékét a MABISZ határozza meg, a díjszabást az adott évre vonatkozóan teszi közzé. A mértéke a gépjármű kategóriájától és teljesítményétől függ, de a 2024-es táblázatból is látható, hogy a normál biztosítási díjnál jóval magasabb, már néhány hét alatt elérheti a több tízezer forintos összeget is: egy 71-100 kW teljesítményű személygépkocsi például egy 30 napos fedezetlenségi időszak alatt 30 600 forintos díjat halmoz fel – hívja fel a figyelmet a CLB független biztosítási alkusz.
Többféle esetben léphet fel fedezetlenség. A legkézenfekvőbb a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés esete: ez megtörténhet például olyankor, amikor az üzembentartó elmulasztja befizetni a következő részletet, esetleg kicsúszik a 60 napos díjfizetési türelmi időből, de olyankor is, amikor az autó nincs használatban és az üzembentartó elfelejtette kivonatni a forgalomból.
Ha a biztosítási díj nincs rendezve, a türelmi idő lejártával a biztosító felbontja a szerződést, és onnantól kezdve nincs élő kötelező biztosítás a gépjárművön: a 60. naptól a következő szerződés megkötéséig vagy a gépjármű forgalomból való kivonásáig minden napra fedezetlenségi díjat számítanak fel. Utólag nem csak ezt, hanem a türelmi időszakra vonatkozó biztosítási díjat, sőt, újrakötés esetén a biztosítási időszakra (évfordulóig) hátralévő teljes díjat is egy részletben be kell fizetni.
Egy másik példa az autóvásárlás, amikor az új tulajdonosnak (vagy üzembentartónak, ha eltérő személyek) új kötelező biztosítást kell kötnie a gépjárműre. Nagyon fontos, hogy az új biztosítást már rögtön a tulajdonszerzés napján kösse meg, hiszen az előző szerződés ezzel a nappal megszűnik – ha nem így tesz, a köztes napokra utólag fedezetlenségi díjat kell majd fizetnie.
Ugyanígy érdemes figyelni az évfordulós biztosítóváltásra is. Ha felmondaná az előző biztosítását és újat kötne, ügyeljen rá, hogy a két biztosítás folyamatos fedezetet nyújtson, tehát az előző megszűnésének napját követő naptól lépjen életbe az új szerződés.
A fedezetlenségi díj befizetése az üzembentartó kötelessége. Az összeget annak a biztosítónak fizeti ki, amelyikkel a fedezetlen időszak után szerződést kötött – díjnemfizetéssel megszűnt szerződés esetén ez ugyanaz a biztosító, amelyiknél az előző szerződés megszűnt, mivel ilyenkor az üzembentartó köteles ugyanott megkötni az új biztosítást.
Hiába érhet el nagy összeget a fedezetlenségi díj, mégis egy részletben kell befizetni, sokszor az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt. Részletfizetés egy feltétellel lehetséges: ha a fedezetlen időszak meghaladja a 120 napot.
Bár a fedezetlenségi díjat a biztosító szedi be, az összeg a MABISZ Kártalanítási Számlájára kerül. Erről a számláról kártalanítják olyan közúti balesetek károsultjait, ahol a vétkes sofőr gépjárművén nem volt érvényes kötelező biztosítás. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy a károkozó megússza a kártérítés kifizetését, utólag a MABISZ behajtja tőle a teljes összeget!)
A kiszabott díjat muszáj megfizetni, nem lehet mentesülni alóla, és a biztosító sem adhat belőle kedvezményt. Ha valaki mégsem fizetné be határidőn belül, a biztosító ugyanúgy felbontja a szerződést díjnemfizetés miatt, mintha a biztosítási részlet nem lenne rendezve – ami újabb fedezetlenségi díjhoz és újabb bonyodalmakhoz vezet.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.