Az idei második negyedév végén az MNB adatai szerint 466 ezer adókedvezményes nyugdíjbiztosítást kezeltek a hazai biztosítók, 7,1 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint a következő hetekben látványosan megugrik az új szerződést kötők száma.
A nyugdíjbiztosításoknak idén immár tizedik éve elérhető egyik fontos vonzereje a tárgyévi befizetések után járó 20 százalékos, akár 130 ezer forintot is elérő adójóváírás. A maximális visszatérítés lehetőségét azonban a szerződők többsége csupán részlegesen használja ki. Tavaly év végén 447 ezer nyugdíjbiztosítási szerződésre közel 127 milliárd forint díjbefizetés jutott. Ez szerződésenként mintegy 283 ezer forintot jelent, ami átlagosan 57 ezer forintos adóvisszatérítéshez juttatta a biztosítottakat. Noha ez az összeg minden korábbi év adatát felülmúlta, még mindig kevesebb mint a fele a maximálisan elérhető kedvezménynek.
„Az év vége felé ugyanakkor sokan élnek azzal a lehetőséggel is, hogy a szerződésben vállalt folyamatos befizetéseken felül eseti befizetést is végeznek, amivel növelni tudják az adott évre járó adójóváírás összegét” – mutat rá Molnár Marcell, a FBAMSZ Személybiztosítási szekciójának vezetője.
Magyarországon a nyugdíjbiztosítások népszerűsége töretlenül emelkedik: 2018-ban még csupán 285 ezer kedvezményes szerződést kezeltek a biztosítók, az idei év végére várható 480 ezres állomány tehát öt év alatt közel 70 százalékos növekedést jelent majd. Tíz év alatt jutott el a piac a fejlődésének arra a szintjére, hogy a 4,8–4,9 milliós aktív korú népességnek immár tíz százaléka rendelkezzen nyugdíjbiztosítással.
A népszerűség folyamatos növekedésének oka, hogy a lakosság egyre szélesebb rétege számára tudatosul, mire lehet majd elegendő a nyugdíja. Jelenleg egy átlagos, alkalmazotti bérből és fizetésből élő kezdő nyugdíja általában nem éri el az utolsó fizetésnek a 60 százalékát. Az átlag feletti fizetéssel rendelkezők ennél is kevesebbre számíthatnak, mivel 2013-ig létezett a nyugdíjplafon, amely alapján a bruttó átlagbér háromszorosa feletti részt a nyugdíjszámításnál nem vették figyelembe. Vállalkozóknál általános gyakorlat, hogy minimálbérre jelentették be magukat, náluk a fenti helyettesítési ráta 20–30 százalék körül mozog csupán.
Aki az idei évben is pályázik adójóváírásra nyugdíjpénztári befizetései után, annak két dologra is figyelnie kell. Egyrészt nem csupán a nyugdíjbiztosítási szerződést kell idén megkötni, hanem az idei évre vonatkozó díjnak is be kell érkeznie az év végéig a biztosítónál vezetett számlára. Másrészt a jóváírás az időben történő befizetés esetén sem jár automatikusan: a májusig kitöltendő szja-bevallásban külön be kell jelölni az idei befizetés utáni adójóváírási igényt.
Jelenleg Magyarországon 60–70 különféle nyugdíjbiztosítási konstrukció érhető el. A megkötött szerződések mintegy háromnegyede kapcsolódik különféle befektetési portfoliókhoz. Az egyes konstrukciók feltételei között számos jelentős eltérés is van, többek között
- a termékek teljes költség mutatójában (TKM),
- a szerződésekhez kapcsolódó haláleseti térítések és
- a hozamon felüli bónuszfizetések mértékében.
Kiemelkedő magyar teljesítményeket díjaztak.
A paksi bővítésben felpörögtek az építési munkálatok, a következő fontos lépés az első beton, amely legkésőbb 2025. január-februárig várható – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.