Az MNB által közzétett legfrissebb biztosítói adatsor szerint idén az első félév végére 186 800 vállalati vagyonbiztosítást kezeltek a hazai biztosítók, 0,6 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A kapcsolódó féléves díjbevétel összege 64 milliárd forintot tett ki, ami mindössze 8 százalékkal haladta meg a 2022 első félévében regisztrált 59,3 milliárd forintos szintet.
Ugyanebben az időszakban az általános felelősségbiztosítások száma 7,5 százalékkal 57 ezerre, míg a szakmai felelősségbiztosítások száma 4,6 százalékkal 68 ezerre csökkent. A díjbevétel ennek ellenére az előbbi biztosításcsoportnál 13 százalékkal, míg az utóbbinál 5 százalékkal tudott növekedni.
A vagyonbiztosítási díjállomány növekedése jelentősen elmarad az inflációtól, ami csak részben köszönhető a biztosítók közti piaci verseny erősödésének és a biztosítási költségek digitalizáció miatti visszaesésének. Az egy szerződésre jutó díjbevétel a kkv vagyonbiztosítás körében 107 ezer forintot tett ki, míg a nagyvállalatok esetében 895 ezer forint volt, ez utóbbi körben a növekedés mindössze 4,6 százalékos volt. Ez az alacsony érték azt mutatja, hogy különösen a nagyvállalatok körében nőhetett az alulbiztosított cégek száma.
Az alulbiztosítottság akkor következik be, ha a szerződésben szereplő biztosítási összeg elmarad a biztosított vagyontárgy tényleges értékétől. Ennek legfontosabb következménye az, hogy a biztosító csak e két összeg arányának megfelelően téríti meg a kárt. A jelenlegi piaci helyzetben az alulbiztosítottság elsődleges oka az infláció, ami a megugró helyreállítási költségeken (építőipari áremelkedés, alkatrészek- és alapanyagok áremelkedése, munkaerő drágulása) keresztül alapvetően növeli a vállalatok kockázatát.
A mostani környezetben különösen fontos a vállalati biztosítások folyamatos karbantartása. Ez a feladat igen összetett, mivel a biztosítási összeget egyedileg kell meghatározni az épületekre, illetve külön az egyes ingóságcsoportokra (berendezések, készletek stb.) is, mindegyik esetében sokféle kockázatot mérlegelve. Fontos szabály, hogy az egyik csoport túlbiztosítása nem kompenzálja egy másik csoport alulbiztosítottságát. A szerződések felülvizsgálatának bonyolult feladatát a cégek többsége szakértő közvetítőre bízza, aki legalább évente, illetve minden jelentős változás esetén
• Felülvizsgálja az ingó értékek körét, és ellenőrzi a tényleges tevékenységekkel összefüggő felelősségi köröket is. – Beruházások (napelemek, hőszivattyúk telepítése, telephely bővítése) és létszámváltozások egyaránt érdemi módosítást eredményezhetnek a kapcsolódó biztosításokban
• Aktualizálja az ingatlanok újraépítési értékét is – egy egyszerű indexálás jelenleg nem feltétlenül követi az építési költségek alakulását
Hagyományosan a vállalati biztosítások többségét január 1-jei évfordulóval kötik. Mivel a meglévő szerződést az évforduló előtt legalább 30 nappal lehet felmondani, ezeknek a biztosításoknak a váltásáról legkésőbb december 2-ig kell dönteniük az érintett cégeknek. A megfelelő döntéshez tehát a következő két hónap során célszerű feltérképezni és versenyeztetni az alternatív biztosítói ajánlatokat.
„A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalati vagyon- és felelősségbiztosítások alapos átvilágításával a megfelelő biztosítottság a díj jelentős mértékű emelkedése nélkül, sőt, időnként akár díjcsökkenéssel is elérhető – mutat rá Békés István, a FBAMSZ elnökségi tagja. – A lényeg azonban az, hogy valódi fedezetet szerezzünk valódi kockázatokra. Nincs drágább az olyan biztosításnál, amelyre díjat ugyan fizetünk, de valódi szolgáltatást nem nyújt.”
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.