Szolgáltatás-külkereskedelem: az export 3000 milliárd, az import 2100 milliárd forint volt az I. negyedévben

2024. 05. 31., 10:10

2024 I. negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja és importja egyaránt 3,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest; az aktívum 2,4 milliárd euró volt, 83 millió euróval több, mint egy évvel korábban – tájékoztatott a KSH.

2024. I. negyedévben az export értéke 7,8 milliárd eurót (3,0 ezer milliárd forintot), az importé 5,4 milliárd eurót (2,1 ezer milliárd forintot) tett ki. A szolgáltatás-külkereskedelem aktívuma 2,4 milliárd euró (938 milliárd forint) volt.

A szolgáltatáscsoportok közül a szállítási szolgáltatások 748, a turizmus 564, a bérmunka-szolgáltatási díj 523 millió euróval járultak hozzá a 2024. I. negyedévi aktívumhoz.

Szolgáltatásexportunk 65, -importunk 71 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le, ebben a viszonylatban 1,3 milliárd eurós többlet keletkezett. Első számú partnerünk továbbra is Németország, amely a forgalom 20 százalékát képviselte. A második legfontosabb Amerikai Egyesült Államok 7,9 százalékkal, míg a harmadik helyen álló Ausztria 7,8 százalékkal részesedett a teljes szolgáltatás-kereskedelemből.

A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 45 százalékot (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 23 százalékot) tett ki, ezt követte a szállítási szolgáltatások 27, majd a turizmus 17 százalékos részesedéssel. Az import tekintetében a legkiemelkedőbb szintén az üzleti szolgáltatások részaránya volt 56 százalékkal (ezen belül az egyéb üzleti szolgáltatásoké 31 százalékkal), miközben a szállítási szolgáltatások 26, a turizmus 14 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból.

2024. I. negyedévben az egy évvel korábbihoz képest a szolgáltatásexport és -import euróban számított értéke egyaránt 3,7 százalékkal nőtt (forintban mindkét forgalmi irányban 3,6 százalékot ért el a növekedés). Az aktívum 83 millió euróval (31 milliárd forinttal) meghaladta az előző év azonos időszaki többletet. Az aktívum mérsékelt bővüléséhez elsősorban az üzleti szolgáltatások és a bérmunka-szolgáltatások egyenlegének 94 és 54 millió eurós növekedése járult hozzá, ami ellensúlyozta a turizmus egyenlegében bekövetkezett 108 millió eurós csökkenést. Aktívumunk az európai uniós forgalomban 271 millió euróval vált kedvezőbbé, a legnagyobb összegű egyenlegjavulást a Németországgal (104 millió euró) és Máltával (87 millió euró) folytatott kereskedelmünkben figyeltük meg. Az EU-n kívüli országok esetében a többlet 188 millió euróval csökkent, a legnagyobb összegű egyenlegromlást az Egyesült Királyság (180 millió eurót) viszonylatában regisztráltuk. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 03., 15:55
Több mint 900 jelölést mérlegelve választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és az idén jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS