Otthon Centrum: 535 ezer forintos négyzetméteráron cserélt tulajdonost az „átlag magyar nyaraló”

Otthon Centrum: 535 ezer forintos négyzetméteráron cserélt tulajdonost az „átlag magyar nyaraló”
2025. 05. 23., 13:05

Majdnem tíz százalékot emelkedett egy év alatt a nyaralók országos átlagára; a Balaton népszerűsége megkérdőjelezhetetlen, a vízparti ingatlanok pedig a települési átlag kétszeresét érik, köztük van olyan új építésű projekt, amelynek kínálati négyzetméterára már meghaladja a 4 millió forintot – derül ki az Otthon Centrum összefoglalójából.

Az elmúlt hat hónapban a lakáspiac mellett a nyaralópiac is fokozatosan lendületet vett. Országos átlagban 535 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek tulajdonost a nyaraló besorolású ingatlanok, ami 9,1 százalékos áremelkedést jelent az egy évvel korábbi értékhez képest – mondta el Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. A kereslet azonban változatlan maradt; az 1,9 százalékos keresletcsökkenés hibahatáron belülinek számít, tekintve, hogy az igazi roham csak most indul majd a nyaralókért – jegyezte meg a szakember, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy jelentős árbefolyásoló tényező a nyaraló elhelyezkedése és állapota. A vízparttól távolabbi és felújításra szorulókat átlag alatti, a vízparti (vagy annak közelében található) és jó állapotúakat pedig jóval átlag feletti áron lehet értékesíteni.

A legnagyobb üdülőövezetben, vagyis a Balatonon négyzetméterenként 658 ezer forintos átlagáron cseréltek tulajdonost az önálló ingatlanok. Ez az ár mindössze 1,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A legmagasabb négyzetméterárakkal a Balaton Keleti-medencéjének nagyobb településein kell számolni: Balatonalmádiban 772 ezer forint, Siófokon 869 ezer, Fonyódon 934 ezer az átlag. A rekorder ezúttal a nyugati-medence települései közül került ki, mivel Badacsonytomajban egymillió forint feletti átlagár volt irányadó az elmúlt hat hónapban. Ugyanakkor a nyugati-medence még mindig az olcsóbb területek közé tartozik, például Balatonmáriafürdőn átlagosan 563 ezer forintot, Balatonfenyvesen 511 ezer forintot kértek négyzetméterenként a tulajdonosok. Ezek az összegek azonban az átlagárat jelentik, így akár egy településen belül is komoly különbségek alakulhatnak ki az állapot és az elhelyezkedés, de legfőképp a vízparttól való távolság függvényében. A Balatonra kifejezetten érvényes, hogy a vízparti ingatlanok a település átlagos négyzetméteráránál kétszer drágábbak.

A balatoni árszintet egyedül a Velencei-tó közelíti meg. Az említett időszakban mért átlag érték 633 ezer forint négyzetméterenként, ami 10,7 százalékkal múlja felül az egy évvel ezelőttit. Ennél jóval olcsóbb a Tisza-tó térsége, ahol a fajlagos átlagár 250 ezer forint, ám az elmúlt évhez képest százalékosan ez is kétszámjegyű áremelkedést jelent. A nagyobb városok – Tiszafüred és Abádszalók – ennél jelentősen drágábbak, míg a kisebb települések az átlagnál olcsóbbak. A vízparti ingatlanok négyzetméterára itt is a települési átlag duplája, vagyis meghaladja a félmillió forintot.

Az új építésű lakásoknál az átlagárhoz képest két-két és félszeres szorzó az irányadó: Siófokon átlagosan 1,9 millió forintért hirdetik az új lakásokat, míg Balatonfüreden 2,1 millió forintot ér egy négyzetméter. A vízpartiak ebben a szegmensben is drágábbak: előfordul olyan projekt, amelynek kínálati négyzetméterára meghaladja a 4 millió forintot.

Ma már a kisebb balatoni településeken sem lehet olcsó, új építésű ingatlanhoz jutni, az átlagár ezekben a helységekben is 2 millió forint, sőt néhány vízparti projekt esetében a 3 millió forint feletti kínálati négyzetméterár sem ritka.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-05-22 20:05:00
A cégek többsége aggódik a növekedéshez szükséges energia beszerzése miatt, miközben az ingadozó árak már most is a nyereségességük kárára mennek – derül ki az EY friss, 2400 közép- és nagyvállalati döntéshozó részvételével, nyolc országban: Ausztráliában, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Kanadában, Malajziában, Németországban és Svédországban készült nemzetközi kutatásából.

  Rovathírek: HIPA

Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.