A cégek többsége aggódik a növekedéshez szükséges energia beszerzése miatt, miközben az ingadozó árak már most is a nyereségességük kárára mennek – derül ki az EY friss, 2400 közép- és nagyvállalati döntéshozó részvételével, nyolc országban: Ausztráliában, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Kanadában, Malajziában, Németországban és Svédországban készült nemzetközi kutatásából.
Korábban az energia csak egy volt a számos működési költség közül, mára viszont a vállalati növekedés egyik kulcstényezője lett. A társaságok kétharmada attól tart, hogy nem fog hozzájutni a piaci bővüléséhez szükséges, megbízható áramellátáshoz a jövőben, míg 64 százalékuk szerint a növekvő és kiszámíthatatlan energiaárak jelenleg is visszavetik a profitjukat és a versenyképességüket.Ennek megfelelően tízből hét vezető fokozott figyelmet akar fordítani az elektrifikációra, a károsanyag-kibocsátás csökkentésére és a költségek tudatos kezelésére a következő három évben.
„Becslések szerint 2050-re az áram iránti kereslet megduplázódik, ennek háromnegyedét pedig a vállalati szektor generálja majd. Kritikus fontosságú, hogy a cégek hogyan tudják kiszámítható áron optimalizálni beszerzési folyamataikat, és milyen arányban lesznek képesek fenntartható energiaforrásokból fedezni az igényeiket” – mondta Tarjányi Krisztina, az EY-Parthenon energiaipari vezető szakértője.
A zöldenergia iránti növekvő igény is egyre nagyobb nyomást helyez a piaci szereplőkre. A független és rugalmas működés érdekében saját energiatermelési megoldások és akkumulátoros tárolók kiépítését tervezi a válaszadók 70 százaléka. Bár a környezet védelme kiemelt szempont, a cégek olyan testreszabott megoldásokat keresnek, amelyek egyszerre szolgálják a zöld átmenetet és az üzleti célokat.
„Az energia stratégiai eszközzé vált. Azok a vállalatok, amelyek ennek megfelelően képesek átalakítani a beszerzési- és ellátási láncaikat, hatalmas versenyelőnyre tehetnek szert a piacukon. Ehhez azonban kockázatvállalásra, tapasztalt tanácsadók támogatására, kooperációra és innovációra van szükség a részükről” – hangsúlyozta Pazsiczky Tamás, az EY-Parthenon stratégiai tanácsadás csapatának vezetője.
A megkérdezett társaságok több mint kétharmada rendelkezik már kidolgozott energiastratégiával és többségük jelenleg is olyan partnerségeket épít ki, amelyek elősegítik meglévő kapacitásainak bővítését. A válaszadók 42 százaléka azt is elvárja, hogy energiaszolgáltatója ne csak egyszerűen beszállítóként, hanem tanácsadóként is támogassa üzleti céljai elérésében.
Az EY Navigating the Energy Transition kutatási programjában több mint 2400 közép- és nagyvállalati döntéshozó vett részt nyolc országban: Ausztráliában, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Kanadában, Malajziában, Németországban és Svédországban. A felmérés a jelen és jövő szempontjából kulcsfontosságú ágazatokra fókuszált, köztük az építőiparra, az államigazgatásra, az oktatásra és egészségügyre, a technológiai szektorra, a feldolgozóiparra, a nyersanyag- és bányászati ágazatra, a kiskereskedelemre és szállításra, valamint a szolgáltatási szektorra.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.