Nem csökkennek a lakásárak, pedig túl vagyunk a boom első hullámán

Az idénre jósolt ingatlanpiaci boom első hullámán túl vagyunk, és a növekedés eddigi tempója lelassult, de a piac továbbra is aktív, miközben a vevők összetétele megváltozott: a befektetők helyett egyre több olyan vásárló jelenik meg, aki saját célra vásárol ingatlant – így foglalhatók össze a zenga.hu ingatlanközvetítői konferenciáján elhangzottak.

Az árak nem fognak csökkeni

Azt az összes ingatlanpiaci szereplő érzi, hogy 2023-hoz képest a magyar lakáspiac jelenleg erőteljes növekedési fázisban van, ám a téli hónapokban kezdődött ingatlanpiaci boom első fázisa a szereplők szerint március végén lezárult, és legfeljebb ősszel várható egy újabb hullám a mostanihoz képest alacsonyabb érdeklődési szinttel. „A következő hónapokban egy stagnáló, legfeljebb enyhén emelkedő árszintre lehet számítani, és amikor a most kialakult új árszintet megszokja a piac, akkor lehet számítani újabb élénkülésre” – mondta Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Property Nyrt. vezérigazgatója. Ennek oka, hogy a kedvezőbb makrogazdasági helyzet, az állampapírokból és az önkéntes nyugdíjpénztárakból kiáramló pénzforrások óriási löketet adtak az év elején, ám ezek főleg az első félévre koncentrálódnak. Ugyanakkor a forgalomnövekedő hatása a második félévre is elhúzódik, az árszint stagnálni fog. 

Hogy az ingatlanpiaci fellendülés kitart-e hosszú évekre, abban már senki sem biztos, mivel a jövő év kockázatokat hordoz. „Óriási a kérdőjel, hogy mi várható 2026 második felében, merthogy azok a hajtóerők, amik a lakáspiacot hatják, csitulni fognak” – mondta Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ igazgatója. Árak tekintetében nagy visszaesésre ugyanakkor senki sem számít, a bizonytalanságot azonban fokozza, hogy választási év lesz.

Alig lehetett alkudni a panelekre

Míg az ingatlanpiaci boom első hullámában a befektetők domináltak, most már inkább a saját célú lakásvásárlás lett a döntő. A felfűtött téli hónapokra jellemző volt a meglehetősen szűk kínálat és a nagyfokú érdeklődés, ami nemcsak az ingatlanok túlértékelését hozta magával, hanem hogy a vevők alkupotenciálja meglehetősen csökkent. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont elemzője szerint az év elején országos átlagban 5,5 százalékot lehetett lealkudni a vételi árból, ugyanakkor területileg és lakástípusban óriási volt a különbség. Például a budapesti panellakásoknál mindössze 1 százalékos, míg a kisebb települések családi házainál ez a mutató 9 százalékos volt.  

Kiemelte azt is, hogy az elmúlt időszakban az új lakások piaca látványosan élénkült, 2024-ben 67 százalékos forgalomnövekedés történt, miközben a használt lakások csak 26%-kal növekedtek. „Az OTP Ingatlanpont összes régióvezetője megerősítette, látják az újtársasházpiac élénkülését. Érdekesség, hogy Debrecen könyékén nem nőtt olyan mértékben a forgalom, mivel már a BMW-gyár bejelentése után megdrágultak a lakások. A Balaton környéke még mindig top szegmens, de az állampapírpénzekből történő ingatlanvásárlásokban Budapest vezet” - mondta Valkó Dávid, hozzátéve, hogy az adatbázisuk szerint 4 hónap alatt 4000 újépítésű lakás értékesítése indult el. 

Kettévált az újlakáspiac

Annak ellenére, hogy az építési engedélyek száma nőtt, a kínálat továbbra sem tud lépést tartani a kereslettel. Budapesten például még mindig kevés az elérhető újépítésű lakás. „Nagyon kevés új építésű lakás van – ez egy szűkös jószág, értékes portéka, és bár méréseink szerint az elmúlt negyedévi bővülés mértéke 10 éves rekordokat döntött, a piacon lévő állomány még mindig kevesebb, mint az elmúlt évben mért felszívás” – mondta Görög Áron Konstantin, a Cordia értékesítési igazgatója. A lakásépítők egyre növekvő magabiztosságát mutatta, hogy míg 2023-ban összesen 16 ötvenlakásosnál nagyobb projekt értékesítését kezdték meg a fővárosban, tavaly már 29 nagy beruházás került piacra.

Annak ellenére, hogy a használt és új lakások ára között szétnyílt az olló az elmúlt években, sőt szakértők korábban 3–4 millió forintos átlagos négyzetméterárat prognosztizáltak, lesznek olyan projektek is, amelyeket az alacsonyabb fizetőképes rétegek is el tudnak érni. „Egy pesti külvárosi kerületben 1,1-1,3 millió forintos négyzetméterárhoz fog igazodni a fejlesztő, ám ahogy megyünk beljebb a belvárosba és Budára, a költségek is nőnek, így 1,5–1,9 millió forintos négyzetméterárról beszélhetünk, amik persze egyáltalán nem a jó kilátású penthouse-ok, hiszen azok akár 3 millió forintos négyzetméteráron kelnek el” – mondta Balla Ákos. A Bayer Property értékesítési igazgatója szerint a vidéki piac ezt az árszintet nem viseli el, még Debrecenben, Szegeden és Pécsen sem lehet tömegével 1,7 millió forintos négyzetméteráron értékesíteni, inkább olyan 40–50–60 négyzetméteres lakásokat fejlesztenek, amelyek 1,1–1,2 millió forintos árszinten lehet értékesíteni.

Az ingatlanpiaci fejlesztők szerint nemcsak árakban, hanem például a vevők által elvárt fenntarthatósági igényekben is megosztott a piac. Dr. Hüse István, az Indotek ingatlanfejlesztési igazgatója szerint a gyakorlat tapasztalat azt mutatja, hogy az olcsóbb, alacsony árkategóriában lakásokat keresőknek tökéletesen elégséges, ha a lakás megfelel a jogszabályi követelményeknek, átlagosan jó minőségű műszaki állapottal. Szerinte ők például nem fizetnének többet a vastagabb hőszigetelésért, a lakások okosításáért vagy egy háromrétegű ablakért. „Ugyanakkor a magasabb presztízsű lakásoknál – például a mi, 11. kerületi fejlesztésünknél – is látszódik, hogy a magasabb energetikai követelmények teljesítéséért, vagy akár az okosításért is hajlandóak fizetni az ezek iránt érdeklődő ügyfelek” – tette hozzá.