A magyar lakásépítések GDP-hez való hozzájárulása elmarad az európai átlagtól, egy élénkebb újlakás-piac a jelenleginél sokkal erősebben tudná támogatni a gazdaság növekedését is.
2024-ben a magyar GDP 3,3 százalékát tették ki a lakásépítések, ez elmarad az 5,4 százalékos uniós átlagtól – derül ki az Eurostat nemrég közölt adataiból. Ezzel az aránnyal sem lógunk ki nagyon a sorból, jónéhány ország van mögöttünk a ranglistán. Van azonban néhány európai ország, melynek jelentős a súlya és kiugró adata felfelé húzza az átlagot – írják friss elemzésükben az OTP Ingatlanpont szakértői.
A lista élén Ciprus áll, ahol a GDP-hez 8,6 százalékkal járultak hozzá tavaly a lakásépítések, és a nagy országok közül az olaszok (6,8 százalék) és a németek (6,5 százalék) kerültek fel a képzeletbeli dobogóra. Ugyanakkor nem kell messzire mennünk a pozitív példáért, hiszen a régióban Csehországban a GDP 5,9 százalékát teszi ki a lakásépítés, ami az uniós rangsor negyedik helyét jelenti (Franciaországgal holtversenyben). A lista végén egy másik régiós ország, Lengyelország áll, ahol mindössze a GDP 2 százalékát teszi ki ez az adat, de Románia és Bulgária is mögöttünk van.
Ha csak a magyar adatot nézzük, akkor 2024-ben az említett 3,3 százalékos arány 2019 óta a legalacsonyabb volt, vagyis öt éve nem volt ilyen csekély a lakásépítés hozzájárulása a gazdasághoz. 2022-ben a 4,7 százalékot is elérte a szektor súlya a GDP-n belül, a korábbi lakásépítési csúcsidőszakban, 2004-ben pedig 5,3 százalékon is járt a mutató. A nálunk mindig magasabb uniós átlagot is akkor közelítettük meg legjobban.
Ha a kiadott építési engedélyeket nézzük, akkor sem áll jól a magyar lakáspiac európai összevetésben, hiszen tavaly közel 25 százalékkal zuhant az engedélyek alapján megépítendő hasznos négyzetméterek száma az előző évhez képest. Mindezt úgy, hogy előtte már 2023-ban is 22,5 százalékos esést láttunk. 2024-ben az EU tagállamaiban összességében is 1,3 százalékos zsugorodást mért ebben a mutatóban az Eurostat, azonban a magyar lakásépítések még ebből a negatív trendből is kilógtak. A legnagyobb, 20 százalékot elérő növekedést tavaly a spanyol, a görög és a litván építési engedélyek mutatták a hasznos négyzetméter alapján.
Vagyis lenne honnan élénkülnie a magyar lakáspiacnak, és látszanak is biztató jelek, de még korai lenne pozitív fordulatról beszélni. Az idei első negyedévben a KSH adatai szerint az elkészült lakások száma további 2,7 százalékkal csökkent 2024 hasonló időszakához képest, ugyanakkor az építési engedélyek száma 25 százalékos növekedést mutatott. „Ez ugyan nem jelenik meg azonnal kínálatként a lakáspiacon, hiszen évekbe telik, mire ezek a lakások megépülnek, de a következő időszakra előre tekintve még akkor is kedvező jel, ha alacsony volt a bázis az utóbbi két év zuhanása után” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A jelek szerint a kormányzat is felmérte, hogy a lakásépítés a mostaninál fontosabb gazdaságélénkítő szereppel bírhatna a magyar gazdaságban, hiszen azok után, hogy az elmúlt években elsősorban a lakásvásárlást támogatták különféle eszközökkel, 2025-ben elindult a Lakhatási Tőkeprogram, mely 300 milliárd forintos keretösszegével az építőket segíti. A várakozások szerint ez az összeg akár 1000 milliárd forintnyi lakáspiaci beruházást is elindíthat, melynek 70 százaléka Budapesten valósulna meg a tervek szerint. Bár vannak vélemények, miszerint óhatatlan, hogy a támogatás miatt önmagában nem feltétlenül piacképes projektek is elindulhatnak, ugyanakkor az intézkedéstől mindenképp arra lehet számítani, hogy a következő években élénkíti majd a fejlesztéseket. A várakozások szerint a tőkeprogram segítségével öt év alatt akár 30 ezer új lakás is épülhet Magyarországon.
„Az európai és a hazai historikus adatokból is az látszik, hogy a lakáspiac a jelenleginél sokkal jobban tudná támogatni a gazdaság növekedését Magyarországon. Az elmúlt évek gyenge adatai után van is honnan talpra állnia a szektornak, ebben segíthet több más kormányzati intézkedés mellett a Lakhatási Tőkeprogram elindulása. Az első negyedéves adatok már bizakodásra adhatnak okot, reális esély van arra, hogy az építési engedélyek száma két év nagy arányú visszaesése után komoly visszapattanást mutasson 2025-ben, sőt az átadott lakások számában is jöhet már visszafogott növekedés” – foglalta össze Valkó Dávid.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.