A legfontosabb tudnivalókat az RSM Hungary szakértője foglalta össze.
Az osztalékról szóló döntést évente egyszer a beszámoló elfogadásakor lehet meghozni, amikor a társaság legfőbb szerve dönt az osztalék mértékéről, és az osztalék kifizetéséről. A hatályos előírások alapján az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékot lehet az osztalékról szóló döntés során figyelembe venni – kezdi friss bejegyzését Héhn Miklós, az RSM Hungary vezérigazgató-helyettese, a számviteli üzletág vezetője.
Mi az osztalék a számviteli törvény szerint?
A társaság tagjait osztalék illeti meg a társaság felosztható és felosztandó – a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény a számvitelről) szerint meghatározott – tárgyévi adózott eredményéből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből.
Ki jogosult osztalékra?
A Ptk. alapján az osztalékra az a tag jogosult, aki/amely az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a tagjegyzékben szerepel, kivéve, ha a társasági szerződés ettől eltérő időpontot határoz meg. A társasági szerződés lehetőséget adhat arra, hogy a tagot megillető osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként kerüljön teljesítésre.
A tag az osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A társasági szerződés eltérő rendelkezésének hiányában az adózott eredményt a törzsbetétek arányában kell a tagok között felosztani.
Mikor fizethető osztalék?
A normál naptári évvel beszámolót készítő cégek döntő többsége a tavalyi beszámoló véglegesítésének időszakában van jelenleg. Az üzleti évet lezáró beszámoló elfogadásakor a társaság legfőbb szerve dönt az osztalék mértékéről, és annak kifizetéséről.
Az osztalékról szóló döntést évente egyszer, a beszámoló elfogadásakor lehet meghozni.
Mekkora lehet az osztalék összege?
A hatályos előírások alapján az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékot lehet az osztalékról szóló döntés során figyelembe venni.
Az osztalék előírható mértékére a számviteli törvény osztalék fizetési korlátot is tartalmaz: a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Ez egy igen fontos szabályozó eszköz, sok esetben a lekötött tartalék meghatározó mértékű lesz az osztalékra, amennyiben az adózó például fejlesztési tartalékot képez. A fejlesztési tartalék összegét a lekötött tartalékban el kell különíteni.
Anyavállalatok esetében a szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.
Figyelni kell azonban arra, hogy a negatív eredménytartalék csökkenti az osztalékfizetés lehetőségét!
Osztalék könyvelése: hogyan és mikor történik?
A megállapított és fizetendő osztalék összegét az erre vonatkozó döntés napjával, a beszámolóval lezárt a tárgyévet követő üzleti évben kell elszámolni a számviteli nyilvántartásokban.
A tulajdonosoknak fizetendő osztalék számviteli elszámolására a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával kerül sor, eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként.
Jelen esetben a 2024-ről készített beszámolóban megjelenő adózott eredmény osztalékként történő felhasználásáról, a tárgyévet követő időszakban - azaz 2025-ben - a beszámoló elfogadásakor kell döntést hozni.
Az osztalék kifizetésének határidejét az osztalékról szóló közgyűlési, taggyűlési határozatban kell rögzíteni.
Amennyiben a határozat határidőt nem tartalmaz, akkor az osztalék követelését a tulajdonos bármikor kérheti a társaságával szemben, így az bármikor esedékessé válhat, ezért azt a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy esetleg több éve nincs kifizetve.
A jóváhagyott osztalék előírása és anyagi rendezése a jelenleg hatályban lévő előírások szerint tehát, időben elválhat egymástól. Nem szükséges azonnal rendezni, lehet a cash-flow alapján ütemezni a kifizetéseket.
Az osztalék elengedése és számviteli elszámolása
A 2021. január 1.-től életbe lépett szabály alapján az elengedett osztalék kikerült a TAO törvény adóalap csökkentési tételei közül, és közvetlenül kerül az eredménytartalékba (a korábbi társasági adó szabályozás tartalmazott egy adóalap-korrekciós tételt a megállapított, de ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt bevétel összegére vonatkozóan.
Ennek oka az volt, hogy a számvitelben korábban az elengedett osztalékot bevételként kellett elszámolnia az osztalékot megállapító társaságnak).
A Számviteli törvény 37.§ (1) bekezdés h) pontja kimondja: az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjával az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni.
Az elengedett osztalék miatt a társaság adózott eredménye nem változik.
Az osztalékról való lemondás kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy van-e a tulajdonosoknak lehetőségük arra, hogy a jóváhagyott osztalékot csak részben engedjék el, illetve arra, hogy több tulajdonos esetén néhány tulajdonos lemondjon az osztalék kifizetéséről, a többiek viszont nem.
Mivel nincs jogszabály, amely meghatározná az osztalékelengedés feltételeit, azok a tagok, akik nem kívánják felvenni a nekik járó osztalékot, vagy csak annak egy részére tartanak igényt, lehetőséget kapnak arra, hogy részben vagy teljesen lemondjanak róla.
Mivel más jogszabályi korlátozások ezt nem tiltják, az osztalék különböző mértékű elengedése akkor valósulhat meg, ha a tagok egyértelműen kinyilvánítják erre vonatkozó akaratukat, valamint a pontos mértékről jegyzőkönyvben rendelkeznek.
Az osztalék előírásának és könyvelésének részletes szabályairól itt olvashat.
Osztalékelőleg kezelése és könyvelése
Amennyiben a tulajdonosok felé év közben közbenső mérleg alapján osztalékelőleg lett fizetve, akkor fontos a beszámoló elfogadása kapcsán, hogy az osztalékelőleg tényleges osztalékká váljon.
Amennyiben az osztalékelőleg kifizetését követően az éves beszámoló alapján kiderül, hogy nincs lehetőség osztalékfizetésre, vagy csak kisebb összegű osztalék kerül jóváhagyásra – tehát az osztalékelőleg nem, vagy csak részben válik osztalékká –, akkor ezt az összeget kölcsönné kell átminősíteni, amelyre kamatot kell fizetni.
Ha a magánszemély nem fizeti meg a kamatot, akkor a személyi jövedelemadó törvény alapján kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik. Az összeget, amelyik nem válik osztalékká, a tagoknak/részvényeseknek a társaság felhívására vissza kell fizetniük.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.