Kétpontos növekedéssel 28 pontra emelkedett a K&H innovációs index értéke 2025 első félévében. A hazai, 300 millió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalatok innovációs aktivitását mérő mutató ezzel továbbra is az alacsony kategóriában marad, de az elmúlt időszak visszaesését korrigálta – különösen a digitális fejlesztések és a stratégiai tervezés terén, köszönhetően a kis- és közepes cégek innovációs tevékenységének.
Digitális innováció: rekordmagasságban
A legnagyobb elmozdulást a digitális innováció alindexe mutatta: értéke 7 ponttal 37 pontra nőtt, ami az eddigi legmagasabb szint. Ez a növekedés jól tükrözi, hogy a cégek egyre inkább nyitnak a mesterséges intelligencia, az IoT és az adatvezérelt működés irányába. A vállalatok ötöde már használ mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldásokat, leginkább szövegírás, fordítás, adatfeldolgozás és marketing célokra.
A stratégiai szemlélet szintén erősödött (az innovációs stratégia alindexe 4 ponttal nőtt), jelezve, hogy egyre több vállalat tekint az innovációra tudatosan. A cégek 67 százaléka tartja magát újítónak, és 8 százalékuk rendelkezik írott innovációs stratégiával – utóbbi arány a korábbi csökkenés után stabilizálódott.
Az új termék- vagy szolgáltatásfejlesztést a cégek 19 százaléka tervezi a következő évben (tervezett innováció: +1 pont), míg az újításokat ténylegesen bevezető cégek aránya nem változott (a megvalósult innováció alindex 27 pont maradt), minden negyedik cég hozott létre új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt két évben.
Kik húzzák az innovációt?
A legnagyobb előrelépést a 2 milliárd forint alatti árbevételű cégek érték el (+4 pont mind a legkisebbek, mind a 1–2 milliárd közötti vállalatoknál). A legnagyobb vállalatok (4 milliárd forint felett) innovációs indexe viszont csökkent, részben az írott innovációs stratégiák visszaszorulása (13 százalék) és a tervezett innovációk csökkenése (14 pont) miatt.
Ágazati szinten a mezőgazdaságban (+7 pont) és a szolgáltatói szektorban (+5 pont) történtek a legkomolyabb emelkedések, ami az egy évvel korábbi szintekre való visszatérést jelent, míg a kereskedelem és ipar stagnált. Regionálisan Kelet- és Nyugat-Magyarországon emelkedett az index, a központi régióban viszont nem változott.
A fő hajtóerő az ügyfélélmény és minőség
„A cégek leggyakoribb innovációs motivációja az ügyfélkiszolgálás fejlesztése és a termékek, szolgáltatások minőségének javítása. Ezeket követik a hatékonyság növelése és a fenntarthatósági célokhoz való igazodás. A legnagyobb akadályokat továbbra is a forráshiány (anyagi, idő- és humánerőforrás) és az »eddig is elég volt« attitűd jelentik: sok vállalat úgy érzi, az elmúlt évek újításai most egyelőre még kielégítik az igényeket” – kommentálta az eredményeket Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
Hogyan ösztönzik házon belül az innovációt?
A K&H innovációs index felmérés rákérdezett arra is, hogy milyen módszerekkel bátorítják a vállalatok a belső innovációt. A cégek 60 százaléka alkalmaz valamilyen ösztönző megoldást, amilyen például:
– a belső ötletbörzék, workshopok, fejlesztői napok szervezése (leggyakoribb forma, közel harmaduknál jellemző),
– a munkavállalói javaslatok rendszerezett gyűjtése,
– a vállalatok ötödénél jellemző az iparági kutatások, trendek figyelése, valamint
– minden hatodik cég a vevői visszajelzésekből is inspirálódik.
Finanszírozás: főként önerőből
A fejlesztéseket továbbra is legnagyobb arányban saját forrásból finanszírozzák, de fél év alatt enyhén nőtt a pályázati támogatást legalább kisebb részben is igénybe vevők aránya (26-ról 34 százalékra). A hosszú lejáratú hitel iránti érdeklődés csökken, ami az aktuális gazdasági környezetre adott óvatos válaszként értelmezhető.
Egyre többen tekintenek magukra innovátorként, nő az innovációs költés
A vállalatok önértékelése is pozitív irányba mozdult: háromból két cég (67 százalék) tartja magát valamilyen szinten innovatívnak, közülük 8 százalék kifejezetten szektora vezető újítójának vallja magát – ez az arány újra elérte az egy évvel ezelőtti szintet.
A cégek átlagosan az árbevételük 8 százalékát költötték innovációra az elmúlt két évben – ez javulás a fél évvel ezelőtti csökkenés után, és szintén visszatérés a 2023-as szinthez. Ugyanakkor a szoftvervásárlásra, automatizációra és informatikai fejlesztésekre fordított kiadások továbbra is csak 4 százalékot tesznek ki a működési költségekből.
Többen készülnek újításokra
A vállalatok egyre optimistábban tekintenek előre: 22 százalék több innovációt tervez a következő két évben, mint az előzőben – ez ismét az egy évvel ezelőtti szint. A cégek 64 százaléka hasonló volumenű fejlesztést tervez, míg csak 14 százalék számít csökkenésre. Ezek a számok arra utalnak, hogy bár a gazdasági környezet nem könnyű, a hazai cégek többsége nem mond le a megújulás lehetőségéről.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.