A nagyvállalatok vezetői közt továbbra sem népszerűek a hosszútávú kölcsönök, amit a hazai, de főleg a nemzetközi gazdasági helyzet hektikus változásai indokolnak. A K&H nagyvállalati növekedési index 2025 első negyedévének kutatási adatai szerint 5 százalékponttal nőtt azok aránya, akik kevesebb, míg 4 ponttal csökkent azoké, akik több ilyen hitelt terveznek felvenni. A nagyok tehát egyelőre kivárnak vagy maximum rövidebb futamidő mellett invesztálnak fejlesztésekbe. Akik a beruházásaikat hitelből valósítják meg, növekvő arányban gondolkodnak valamilyen lízingkonstrukcióiban. Valamennyi finanszírozási megoldás esetében a változatlan mértékű igénybevételi arány a legjellemzőbb.
A K&H nagyvállalati növekedési index 2025 első negyedévének kutatási adatai szerint csökkent azon cégvezetők aránya, akik beruházásaik volumenét tekintve visszaeséssel számolnak egy éves időtávon. Noha ez pozitív eredmény, túlzott örömre azonban mégsem ad okot, mivel ők nem növekedésre, hanem a jelenlegi szint fenntartására rendezkednek be: 9 százalékpontos emelkedéssel jelenleg tízből kilenc cégvezető kalkulál változatlan beruházási volumennel.
Azok körében, akik fejlesztéseik megvalósításához külső segítséget is terveznek bevonni, a lízingkonstrukciók a legnépszerűbbek. 10 százalékpontot meghaladó mértékben csökkent azok aránya, akik számára nem releváns ez a finanszírozási forma, jelenleg alig több mint a megkérdezettek egyharmada állította ezt. 6 százalék azok aránya, akik szerint növekedni, míg 5 százalékról 3-ra mérséklődött azok aránya, akiknél csökkenni fog a lízingkonstrukciók kihasználtsága. Ezzel egy időben a lízingelés szinten tartására a vállalatok több, mint fele számít, mely az eddig mért legmagasabb érték.
Jelentősen csökkent a rövid lejáratú kölcsönöket irrelevánsnak tartó cégvezetők száma is. Míg az év végén több mint felük gondolkodott így, az első negyedév adatai alapján már csak alig több mint harmaduk. Ezzel egyébként folytatódott a tavaly ősz óta tartó zuhanórepülés-szerű csökkenő tendencia, mostanra közel feleannyian (36 százalék) gondolják a rövidtávú kölcsönt irrelevánsnak, mint akkoriban (63 százalék). Ezzel párhuzamosan – ugyanezen időtávon – megkétszereződött azok aránya, akik szerint stagnálás várható a finanszírozási forma népszerűségében. A növekedést prognosztizálók és a visszaeséssel kalkulálók aránya együtt mozog: az elmúlt negyedévben mindkettő 2 százalékponttal csökkent, jelenleg 3 ponton állnak.
Noha jelentősen – kétharmadról közel 50 százalékra – csökkent a hosszú lejáratú kölcsönöket irrelevánsnak gondoló cégvezetők száma, mégis ez a legkevésbé népszerű finanszírozási forma a nagyok körében. Minden hatodik cégvezető véli úgy, hogy a hosszútávú kölcsönök kihasználtsága csökkenni fog a következő egy évben, továbbá 4 pontos csökkenéssel mindössze 2 százalékra mérséklődött a növekedéssel számolók aránya. Ebben az esetben is a szinten tartást tervezők aránya nőtt legnagyobb mértékben (23-ról 33 százalékra).
„Az adatokból jól látható, hogy még mindig aggódnak a nagyvállalatok a hazai, de a nemzetközi gazdaság várható alakulása miatt is. Továbbra is inkább a biztonsági játékot tartják célravezetőnek, és nem szívesen köteleződnek el hosszú távon, ami érthető lépés a jelenlegi turbulens környezetben. A világ gazdasági szakembereinek szeme Amerikán csüng, miközben próbálják kiszámítani a kiszámíthatatlant: hogy milyen újabb lépések várhatóak a tengerentúlról” – értékelte az eredményeket Bodor Tibor, a K&H vállalati divíziójának vezetője.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A Paksi Atomerőmű középtávú karbantartási tervének megfelelően június 6-tól megkezdődik, a 4. blokk 2025. évi karbantartása, amely a fűtőelemek üzemszerű cseréjével összekötött tervszerű karbantartási tevékenységeket foglalja magában – tájékoztatott az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).