K&H-kutatás: a hosszútávú kölcsönök növelése helyett a lízingkonstrukciók fenntartásában gondolkodnak a nagyvállalatok

2025. 05. 22., 19:10

A nagyvállalatok vezetői közt továbbra sem népszerűek a hosszútávú kölcsönök, amit a hazai, de főleg a nemzetközi gazdasági helyzet hektikus változásai indokolnak. A K&H nagyvállalati növekedési index 2025 első negyedévének kutatási adatai szerint 5 százalékponttal nőtt azok aránya, akik kevesebb, míg 4 ponttal csökkent azoké, akik több ilyen hitelt terveznek felvenni. A nagyok tehát egyelőre kivárnak vagy maximum rövidebb futamidő mellett invesztálnak fejlesztésekbe. Akik a beruházásaikat hitelből valósítják meg, növekvő arányban gondolkodnak valamilyen lízingkonstrukcióiban. Valamennyi finanszírozási megoldás esetében a változatlan mértékű igénybevételi arány a legjellemzőbb.

A K&H nagyvállalati növekedési index 2025 első negyedévének kutatási adatai szerint csökkent azon cégvezetők aránya, akik beruházásaik volumenét tekintve visszaeséssel számolnak egy éves időtávon. Noha ez pozitív eredmény, túlzott örömre azonban mégsem ad okot, mivel ők nem növekedésre, hanem a jelenlegi szint fenntartására rendezkednek be: 9 százalékpontos emelkedéssel jelenleg tízből kilenc cégvezető kalkulál változatlan beruházási volumennel.

Azok körében, akik fejlesztéseik megvalósításához külső segítséget is terveznek bevonni, a lízingkonstrukciók a legnépszerűbbek. 10 százalékpontot meghaladó mértékben csökkent azok aránya, akik számára nem releváns ez a finanszírozási forma, jelenleg alig több mint a megkérdezettek egyharmada állította ezt. 6 százalék azok aránya, akik szerint növekedni, míg 5 százalékról 3-ra mérséklődött azok aránya, akiknél csökkenni fog a lízingkonstrukciók kihasználtsága. Ezzel egy időben a lízingelés szinten tartására a vállalatok több, mint fele számít, mely az eddig mért legmagasabb érték.

Jelentősen csökkent a rövid lejáratú kölcsönöket irrelevánsnak tartó cégvezetők száma is. Míg az év végén több mint felük gondolkodott így, az első negyedév adatai alapján már csak alig több mint harmaduk. Ezzel egyébként folytatódott a tavaly ősz óta tartó zuhanórepülés-szerű csökkenő tendencia, mostanra közel feleannyian (36 százalék) gondolják a rövidtávú kölcsönt irrelevánsnak, mint akkoriban (63 százalék). Ezzel párhuzamosan – ugyanezen időtávon – megkétszereződött azok aránya, akik szerint stagnálás várható a finanszírozási forma népszerűségében. A növekedést prognosztizálók és a visszaeséssel kalkulálók aránya együtt mozog: az elmúlt negyedévben mindkettő 2 százalékponttal csökkent, jelenleg 3 ponton állnak.

Noha jelentősen – kétharmadról közel 50 százalékra – csökkent a hosszú lejáratú kölcsönöket irrelevánsnak gondoló cégvezetők száma, mégis ez a legkevésbé népszerű finanszírozási forma a nagyok körében. Minden hatodik cégvezető véli úgy, hogy a hosszútávú kölcsönök kihasználtsága csökkenni fog a következő egy évben, továbbá 4 pontos csökkenéssel mindössze 2 százalékra mérséklődött a növekedéssel számolók aránya. Ebben az esetben is a szinten tartást tervezők aránya nőtt legnagyobb mértékben (23-ról 33 százalékra).

„Az adatokból jól látható, hogy még mindig aggódnak a nagyvállalatok a hazai, de a nemzetközi gazdaság várható alakulása miatt is. Továbbra is inkább a biztonsági játékot tartják célravezetőnek, és nem szívesen köteleződnek el hosszú távon, ami érthető lépés a jelenlegi turbulens környezetben. A világ gazdasági szakembereinek szeme Amerikán csüng, miközben próbálják kiszámítani a kiszámíthatatlant: hogy milyen újabb lépések várhatóak a tengerentúlról” értékelte az eredményeket Bodor Tibor, a K&H vállalati divíziójának vezetője.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 13., 12:05
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS