Milyen év volt 2023 „NAV-szemszögből”?

2024. 07. 11., 11:10

Nagy számok az adóhivatal évkönyvéből.

Bevételek az egyes adónemekből
A NAV által kezelt előirányzathoz kötött bevételek összege 2023. év végén 23 802,3 milliárd forint, amely 3200,4 milliárd forinttal, 15,5 százalékkal haladja meg 2022. azonos időszaki nettó bevételét. Az adóhivatal évkönyve szerint a 2022-es és a 2023-as bevételek az alábbiak szerint alakultak (millió forintban):

Behajtási bevételek
A NAV saját követelésekre és külső megkeresésekre 247,8 milliárd forintot szedett be, 24,8 százalékkal többet, mint 2022-ben.

Fizetési tájékoztatók, felszólítások, felhívások
A hivatal 2022-höz képest csaknem másfélszer annyi, összesen 3,2 millió – a tényleges végrehajtási cselekményeket megelőző – fizetési tájékoztatót, felszólítást, felhívást adott ki, megközelítőleg 621,2 milliárd forint összegre.

Végrehajtás
A NAV 2023-ban 742,5 ezer végrehajtási cselekményt folytatott le. Összesen 2739,8 milliárd forint értékben bocsátott ki inkasszót, jövedelem-letiltások 132,8 milliárd forintot érintettek. Az ingóvégrehajtások közül 38 ezer adminisztratív végrehajtás, 4,1 ezer eredményes helyszíni végrehajtás volt.

Árverések
A 2023-ban megtartott 11 ezer árverés 94,1 százaléka (10 377 árverés) elektronikusan zajlott. Az elektronikus árverések 44 százaléka volt sikeres, az árveréseken értékesített vagyon vételára megközelítette az 1,7 milliárd forintot.

Kintlevőségek
2023 végén a hátralékos adózók száma meghaladta az 1,4 milliót: a hátralékkal érintett magánszemélyek száma az 1,1 millió főt, a működő gazdálkodók között 273 ezer, a nem működő gazdálkodók között 62,2 ezer cégnek volt NAV-hátraléka. A NAV 2023. december 31-i követelésállománya 2140 milliárd forintot tett ki. Az adózók teljes hátralékának 56,7 százaléka, 1 213,5 milliárd forint a nem működő gazdálkodókhoz köthető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 21., 22:25
Kétpontos növekedéssel 28 pontra emelkedett a K&H innovációs index értéke 2025 első félévében. A hazai, 300 millió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalatok innovációs aktivitását mérő mutató ezzel továbbra is az alacsony kategóriában marad, de az elmúlt időszak visszaesését korrigálta – különösen a digitális fejlesztések és a stratégiai tervezés terén, köszönhetően a kis- és közepes cégek innovációs tevékenységének.
2025-05-20 16:10:00
Munkaviszonyt nem csak cselekvőképes munkavállaló létesíthet. A törvény nem zárja el a munkaviszonytól a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen munkavállalókat sem. Mit kell tudni, ha cselekvőképtelen a munkavállaló? – teszi fel és válaszolja meg a kérdést dr. Szabó Gergely ügyvéd.
2025-05-20 14:40:00
A Demján Sándor Program részeként 155,6 milliárd forintos keretösszeggel elindult a Nemzeti Bajnokok egyműveletes kombinált hitelprogram, amelynek célja a kkv-k termelékenységének és exportképességének növelése a zöld és digitális átállás elősegítésével.

  Rovathírek: HIPA

Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.