Beruházások: 2023 végén 3 százalékos, az év egészében 8,5 százalékos volt a visszaesés

Beruházások: 2023 végén 3 százalékos, az év egészében 8,5 százalékos volt a visszaesés
2024. 02. 29., 09:10

A beruházások volumene 2023 IV. negyedévében a megelőző év azonos időszakához viszonyítva 3,0 százalékkal csökkent, a III. negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1,5 százalékkal nőtt – tájékoztatatott a statisztikai hivatal.

2023 IV. negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest a beruházási tevékenység volumene 3,0 százalékkal mérséklődött. Ezen belül a teljesítményérték mintegy 60 százalékát képviselő építési beruházásoké 4,1 százalékkal, a 40 százalékát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 1,1 százalékkal lett kisebb.

A fejlesztések volumene a beruházási teljesítmény 53 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,8 százalékkal csökkent, a beruházások 18 százalékát realizáló költségvetési szerveknél 43 százalékkal volt több az egy évvel korábbi szintnél, ami elsősorban technikai ok következménye. [A 362/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet értelmében 2023. január 1-jétől korábban néhány 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaság által ellátott feladatot központi költségvetési szerv vett át. Ennek következtében egyes gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti besorolása is megváltozott, korábban vállalkozásokhoz sorolt szervezetek kerültek át a költségvetési szervek kategóriába. Az átsorolás a vállalkozások beruházási teljesítményére jellemzően csökkentőleg, míg a költségvetési szervek beruházásaira növelőleg hatott.]

Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 18 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi azonos időszakitól.

A tárgyidőszakban tizenkilenc nemzetgazdasági ágból tizenkettőben csökkent a beruházási teljesítményérték. A nemzetgazdasági beruházások csaknem harmadát jelentő, ezzel a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar bővülésének dinamikája az elmúlt negyedévekben lassult; a negyedik negyedévben 3,1 százalékkal volt alacsonyabb a bázisidőszaki szintnél. Ez elsősorban a legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás beruházási volumenének egy számjegyű csökkenésével magyarázható, amit a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása okozott. A második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás beruházási volumene ugyanakkor dinamikusan nőtt, amihez több hazai járműipari gyár fejlesztése is hozzájárult. Növekedés jellemezte továbbá a fémfeldolgozás, kohászat, a gép, gépi berendezés gyártása, valamint az elektronikai ipar alágak fejlesztéseit is, ezzel szemben több más alágban különböző mértékű csökkenés volt tapasztalható.

A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 21 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 5,6 százalékkal esett vissza a megelőző év azonos időszakához képest. A volumenváltozást elsősorban az egy évvel korábbi magas, főként lakásfelújítás célú teljesítményértéktől való elmaradás határozta meg.

A szállítás, raktározás beruházási volumene megközelítőleg az egy évvel korábbi szinten alakult, aminek egyik befolyásoló tényezője, hogy az állami infrastrukturális fejlesztések a megelőző évihez képest nem csökkentek.

A közigazgatás nemzetgazdasági ág rendkívül dinamikusan, 29 százalékkal növelte a beruházások volumenét, a központi közigazgatási szervek bővülő fejlesztéseinek következtében.

A kereskedelem nemzetgazdasági ágban regisztrált 21 százalékos visszaesés oka, hogy a megelőző év azonos időszakát élénkítő, kis- és nagykereskedelemben tevékenykedő vállalkozások egyaránt mérsékelték beruházási tevékenységüket a tárgyidőszakban.

Az energiaipar beruházási teljesítménye 7,0 százalékkal bővült, amiben lényeges szerepet játszott a villamosenergia-termelésben, illetve -ellátásban működő cégek fejlesztési ráfordításainak növelése.

A nemzetgazdasági beruházások 2023. IV. negyedévi 3,0 százalékos volumencsökkenését a közigazgatás, valamint az energiaipar (1,4, illetve 0,2 százalékponttal) részben ellensúlyozta. Ugyanakkor az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar és a kereskedelem teljesítménycsökkenése (rendre -1,2, -1,0, -1,0 százalékponttal) egyaránt hozzájárult az alacsonyabb volumenhez.

2023-ban a megelőző évhez képest a nemzetgazdasági beruházások volumene 8,5, ezen belül az építési beruházásoké 15 százalékkal csökkent, ugyanakkor a gép- és berendezésberuházásoké 1,6 százalékkal nőtt.

A beruházások 54 százalékát jelentő, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 6,4 százalékkal maradt el, míg a költségvetési szerveknél 13 százalékkal bővült a beruházási teljesítmény. Ez utóbbinak elsősorban technikai oka van.

Az év egészét tekintve öt nemzetgazdasági ág kivételével csökkentek a beruházások. A legjelentősebb beruházó ágak közül a teljesítményérték 32 százalékát realizáló feldolgozóiparban 4,5 százalékkal bővült, ezzel szemben a 20 százalékát képviselő ingatlanügyletek ágban 18 százalékkal visszaesett a beruházások volumene. A nemzetgazdasági beruházások 11 százalékát jelentő szállítás, raktározás területén 11 százalékkal csökkent a volumen. Ez a három nemzetgazdasági ág a beruházások értékének több mint hattizedét tette ki.

A negyedik legnagyobb beruházó területnek számító kereskedelemben kisebb lett a volumen (-14 százalék), ugyanakkor a közigazgatásé 4,5 százalékkal bővült.

A hatodik legnagyobb részarányú mezőgazdaság fejlesztései 17 százalékkal visszaestek. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS