16 százalékkal csökkentek 2023-ban a mezőgazdasági termelői árak

2024. 02. 22., 18:10

A mezőgazdasági termelői árak 2023-ban 16 százalékkal csökkentek, ezen belül a növényi termékek ára 28 százalékkal elmaradt a megelőző évitől, az állatok és állati termékeké pedig 12 százalékkal nőtt. A ráfordítási árak 1,1 százalékos mérséklődéséhez főként a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 2,5 százalékos csökkenése járult hozzá, míg a mezőgazdasági beruházások árszínvonala 10 százalékkal emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Tovább csökkent a gabona és az ipari növények ára

2023-ban az egy évvel korábbinál jóval magasabb terméseredmények az árak alakulására is hatottak. Éves szinten a gabonafélék ára 39, az ipari növényeké pedig 41 százalékkal csökkent.

2023 januárja óta jelentősen olcsóbb lett a búza és a kukorica. A háborús események okozta piaci bizonytalanság következtében májusban átmentileg emelkedtek az árak – ez azonban nem mutatkozott tartósnak –, a búza felvásárlási ára decemberben felére csökkent 2022 decemberéhez képest.

A gyümölcsök ára 13, a zöldségféléké 15 százalékkal nőtt 2023-ban a megelőző évihez képest, az utóbbi termékcsoportnál a sárgarépa ára 42, a vöröshagymáé pedig 48 százalékkal emelkedett, a paradicsom mérsékelten, 5,8 százalékkal drágult.

A burgonya ára jelentősen, 34 százalékkal nőtt.

2023 márciusa óta mérséklődik a vágócsirke ára

Az élő állatok ára 15 százalékkal nőtt 2023-ban az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágócsirke felvásárlási ára két és fél évig folyamatosan emelkedett. A legmagasabb árat 2023 márciusában (511 forint/kilogramm) érte el, majd novemberre kilogrammonként 400 forintra mérséklődött, decemberben pedig 444 forintra korrigált vissza. Éves szinten a termék árindexe összességében 8 százalékos növekedést mutatott 2023-ban.

A vágósertés ára a 2023. évben 21 százalékkal emelkedett a megelőző évihez képest. A júliusi csúcs (762 forint/kilogramm) után kisebb csökkenést figyeltünk meg, ami novemberben megállt. 2023 decemberében 692 forintot adtak kilogrammonként a vágósertésért. Egész Európát termeléscsökkenés jellemezte, és a magas árak ellenére sem javult a sertéstartási kedv.

A takarmányárak tovább csökkentek

A 2023. évi mezőgazdasági ráfordítási áraknak a megelőző évhez viszonyított 1,1 százalékos mérséklődése a folyó termelőfelhasználás árainak 2,5 százalékos csökkenéséből és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 10 százalékos emelkedéséből adódott.

A folyó termelőfelhasználás legtöbb összetevője drágult 2023-ban. A legnagyobb mértékben, 21 százalékkal az energia ára nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül az üzemanyagoké 29 százalék, a fűtőanyagoké 11 százalékkal.

A műtrágyák ára 37 százalékkal volt alacsonyabb 2023-ban a megelőző évi csúcshoz képest, és a két évvel korábbi szintre esett vissza. A műtrágyacsoportokon belül ellentétes ármozgások voltak megfigyelhetők, míg a nitrogénműtrágyák esetében az árak tovább csökkentek, addig a többi termékcsoportban enyhén emelkedtek.

A takarmányok ára 8,0 százalékkal elmaradt a megelőző évhez viszonyítva, ezen belül az egyszerű takarmányoké 19 százalékkal csökkent, míg a keveréktakarmányoké 2,4 százalékkal nőtt. 2023 IV. negyedévében tovább folytatódott az árak csökkenése, 8,5 százalékkal voltak alacsonyabbak a 2023 III. negyedévében mérteknél.

A növényvédő szerek 20, az állatgyógyászati készítmények 14 százalékkal drágultak 2022-höz képest.

A mezőgazdasági beruházásokon belül az épületberuházások árszínvonala 15, a gépberuházásoké 5,7 százalékkal emelkedett. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS