Az IVSZ „Meet the Board” rendezvénysorozatának idei utolsó állomásán a mesterséges intelligencia került a fókuszba.
A beszélgetés résztvevői: Szabó Péter, az IVSZ alelnöke, a Microsoft Magyarország ügyvezetője, Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke és Szertics Gergely, az AI Partners ügyvezetője.
Szertics Gergely szerint fordulóponthoz értünk: a locsolóversek fabrikálása, a ChatGPT-vel folytatott vicces beszélgetések időszaka lejárt, a cégek már egy ideje (ez persze cégmérettől, iparágtól függhet) azon gondolkodnak, hogy hasznosíthatják az MI erejét. A nagyobb vállalatoknál, vagy ahol megvan a fogadókészség, ott ambassador programokra, általános érzékenyítésre van szükség, a kkv-k pedig ott tartanak, hogy magyarázatot kérnek a történések megértéséhez.
Senki sem megy el az AI mellett, mindenki próbál tudatosan gondolkodni, a cégek keresik a lehetőségeket – hangsúlyozta Jakab Roland. Az MI Stratégiát 2020-ban fogalmazták meg, így annak sok része elavult ugyan, mégis sok értelemben maradandó hatásai vannak, hiszen több, ma is működő hivatal, szervezet jött létre a stratégiában foglaltak alapján. Jelenleg is zajlik a szakértői anyag felülvizsgálata, de ezen kívül lesz egy, az MKIK-val közös program, amiben AI tudatos cégek mutatkoznak be, valamint indul egy olyan voucher program is, ami képzési programokban való részvételt tesz lehetővé a cégek számára.
Szabó Péter a Microsoft még bevezetés és fejlesztés alatt álló Copilot programját említve elmondta: olyan lehetőséget kapnak hamarosan az Outloook, vagy bármely egyéb irodai szoftver használói, ami nagyban leegyszerűsíti a használatot, illetve olyan alkalmazásokat is kezelhetővé tesz, amelyektől esetleg a felhasználók eddig idegenkedtek. Egy szabadszavas chatbotról van szó, ami a laikusok számára is érthetővé teszi a szoftvereket. (Ez is csak akkor működik, ha az ember érti, tudja, hogy milyen lehetőségei vannak – jegyezte meg Szertics Gergely.)
Már két évvel ezelőtt elindított fejlesztések is elavultak, ezért mindenki nagyon megfontolja, hogy mihez nyúljon – mutatott rá a Microsoftnál is rendre felmerülő dilemmára Szabó Péter. Mindez nagyban függ az adatok minőségétől, állapotától is: Jakab Roland szerint a nagyobb cégek ezen a téren rendben vannak, kormányzati téren pedig még bőven akad tennivaló. A Digitális Állampolgárság Program ezzel együtt egy átgondolt kezdeményezés, ami arra utal, hogy az államigazgatás területén is megindultak, sőt lassan, de biztosan a bevezetésig is eljutnak a transzformatív folyamatok.
Felmerült a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által üzemeltetett (piaci szereplők számára is elérhető) Komondor szuperszámítógép is, amely kapcsán a KIFÜ-nek jelenleg 64 kkv-val van együttműködési megállapodása, és amiből 20 körül van azon vállalkozások száma, amelyek valójában ki is használják a HPC-ban rejlő számítási kapacitást.
Jakab Roland a már említett voucher program mellett kiemelte, hogy use case-ekre, a megfelelő szervezeti kultúra kialakítására, az érzékeny kollégák megtalálására, érdeklődésük felkeltésére, az AI mindennapi gondolkodásba való beemelésére van szükség.
A munkahelyi viszonyok gyakran arról árulkodnak, hogy a kollégák nagy része privát célokra már használja a nyelvi modelleken alapuló megoldásokat, ezért „csak” rá kell erősíteni, teret kell nekik adni, intézményesíteni, mederbe terelni a szervezeten belül, hiszen onnantól már saját lendülettel fog menni a használata; a triggerek kialakítása nagyon fontos, azaz nem a formális bevezetés a cél, mint korábbi, más technológiák, szoftverek (pl. egy CRM, vagy ERP rendszer) esetében – tette hozzá Szertics Gergely.
Felsővezetői elköteleződés nélkül nem fog menni az adaptáció, és az kiemelten igaz az AI-ra is – hangsúlyozta Szabó Péter. „Csak a technológiai szakemberek, divíziók, csak az IT ezt nem tudja áttolni.”
A társadalmi elfogadottság szintjén nagyot emelhet az államigazgatás, a kormány hozzáállása, amivel kapcsolatban Jakab Roland azt emelte ki, hogy jelenleg minden szaktárca azon gondolkodik, hogyan vezethető be a folyamatokba az AI; egy szigetszerű elindulás zajlik jelenleg, amelyek idővel majd összekapcsolódnak.
Szabó Péter szerint összességében Magyarország masszív technológiai, digitalizációs lemaradásban van, ezzel együtt sokkal komolyabb érdeklődést érzékel az AI kapcsán, mint valaha, ezért várhatóan meg fog gyorsulni a fejlődés a következő időszakban. Hozzátette, hogy a technológia versenyképességet hoz azoknak, akik használják, és hátrányt jelent azoknak, akik nem. Ez hatványozottan fog jelentkezik a közeljövőben, hiszen olyan váratlan, de mindenki által megtapasztalható esetekben, helyeken (például egy élelmiszerbolt önműködő, a vevővel kommunikáló kasszája) jelentkezik majd az AI, ami az ügyfélélmény növelésével jár. Szertics Gergely szerint minden a cégek, a szabályozás, de akár a társadalom felpörgési sebességén múlik: „mielőbb jöjjön el a tűzkeresztség élmény, mert ha az megtörténik, akkor átszakad a gát”.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.