„Lejárt a ChatGPT-vel folytatott vicces beszélgetések időszaka”

2023. 12. 11., 17:10

Az IVSZ „Meet the Board” rendezvénysorozatának idei utolsó állomásán a mesterséges intelligencia került a fókuszba.

A beszélgetés résztvevői: Szabó Péter, az IVSZ alelnöke, a Microsoft Magyarország ügyvezetője, Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke és Szertics Gergely, az AI Partners ügyvezetője.

Az MI demokratizálása zajlik

Szertics Gergely szerint fordulóponthoz értünk: a locsolóversek fabrikálása, a ChatGPT-vel folytatott vicces beszélgetések időszaka lejárt, a cégek már egy ideje (ez persze cégmérettől, iparágtól függhet) azon gondolkodnak, hogy hasznosíthatják az MI erejét. A nagyobb vállalatoknál, vagy ahol megvan a fogadókészség, ott ambassador programokra, általános érzékenyítésre van szükség, a kkv-k pedig ott tartanak, hogy magyarázatot kérnek a történések megértéséhez.

Senki sem megy el az AI mellett, mindenki próbál tudatosan gondolkodni, a cégek keresik a lehetőségeket – hangsúlyozta Jakab Roland. Az MI Stratégiát 2020-ban fogalmazták meg, így annak sok része elavult ugyan, mégis sok értelemben maradandó hatásai vannak, hiszen több, ma is működő hivatal, szervezet jött létre a stratégiában foglaltak alapján. Jelenleg is zajlik a szakértői anyag felülvizsgálata, de ezen kívül lesz egy, az MKIK-val közös program, amiben AI tudatos cégek mutatkoznak be, valamint indul egy olyan voucher program is, ami képzési programokban való részvételt tesz lehetővé a cégek számára.

Szabó Péter a Microsoft még bevezetés és fejlesztés alatt álló Copilot programját említve elmondta: olyan lehetőséget kapnak hamarosan az Outloook, vagy bármely egyéb irodai szoftver használói, ami nagyban leegyszerűsíti a használatot, illetve olyan alkalmazásokat is kezelhetővé tesz, amelyektől esetleg a felhasználók eddig idegenkedtek. Egy szabadszavas chatbotról van szó, ami a laikusok számára is érthetővé teszi a szoftvereket. (Ez is csak akkor működik, ha az ember érti, tudja, hogy milyen lehetőségei vannak – jegyezte meg Szertics Gergely.)

Fejlesszek vagy ne fejlesszek?

Már két évvel ezelőtt elindított fejlesztések is elavultak, ezért mindenki nagyon megfontolja, hogy mihez nyúljon – mutatott rá a Microsoftnál is rendre felmerülő dilemmára Szabó Péter. Mindez nagyban függ az adatok minőségétől, állapotától is: Jakab Roland szerint a nagyobb cégek ezen a téren rendben vannak, kormányzati téren pedig még bőven akad tennivaló. A Digitális Állampolgárság Program ezzel együtt egy átgondolt kezdeményezés, ami arra utal, hogy az államigazgatás területén is megindultak, sőt lassan, de biztosan a bevezetésig is eljutnak a transzformatív folyamatok.

Felmerült a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által üzemeltetett (piaci szereplők számára is elérhető) Komondor szuperszámítógép is, amely kapcsán a KIFÜ-nek jelenleg 64 kkv-val van együttműködési megállapodása, és amiből 20 körül van azon vállalkozások száma, amelyek valójában ki is használják a HPC-ban rejlő számítási kapacitást.

Edukáció nélkül ez sem megy

Jakab Roland a már említett voucher program mellett kiemelte, hogy use case-ekre, a megfelelő szervezeti kultúra kialakítására, az érzékeny kollégák megtalálására, érdeklődésük felkeltésére, az AI mindennapi gondolkodásba való beemelésére van szükség.

A munkahelyi viszonyok gyakran arról árulkodnak, hogy a kollégák nagy része privát célokra már használja a nyelvi modelleken alapuló megoldásokat, ezért „csak” rá kell erősíteni, teret kell nekik adni, intézményesíteni, mederbe terelni a szervezeten belül, hiszen onnantól már saját lendülettel fog menni a használata; a triggerek kialakítása nagyon fontos, azaz nem a formális bevezetés a cél, mint korábbi, más technológiák, szoftverek (pl. egy CRM, vagy ERP rendszer) esetében – tette hozzá Szertics Gergely.

Felsővezetői elköteleződés nélkül nem fog menni az adaptáció, és az kiemelten igaz az AI-ra is – hangsúlyozta Szabó Péter. „Csak a technológiai szakemberek, divíziók, csak az IT ezt nem tudja áttolni.”

A társadalmi elfogadottság szintjén nagyot emelhet az államigazgatás, a kormány hozzáállása, amivel kapcsolatban Jakab Roland azt emelte ki, hogy jelenleg minden szaktárca azon gondolkodik, hogyan vezethető be a folyamatokba az AI; egy szigetszerű elindulás zajlik jelenleg, amelyek idővel majd összekapcsolódnak.

Mit hoz a jövő?

Szabó Péter szerint összességében Magyarország masszív technológiai, digitalizációs lemaradásban van, ezzel együtt sokkal komolyabb érdeklődést érzékel az AI kapcsán, mint valaha, ezért várhatóan meg fog gyorsulni a fejlődés a következő időszakban. Hozzátette, hogy a technológia versenyképességet hoz azoknak, akik használják, és hátrányt jelent azoknak, akik nem. Ez hatványozottan fog jelentkezik a közeljövőben, hiszen olyan váratlan, de mindenki által megtapasztalható esetekben, helyeken (például egy élelmiszerbolt önműködő, a vevővel kommunikáló kasszája) jelentkezik majd az AI, ami az ügyfélélmény növelésével jár. Szertics Gergely szerint minden a cégek, a szabályozás, de akár a társadalom felpörgési sebességén múlik: „mielőbb jöjjön el a tűzkeresztség élmény, mert ha az megtörténik, akkor átszakad a gát”.

IVSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS