Gál Balázs: Egyelőre az eladók diktálhatnak cégértékesítéskor

2022. 11. 13., 10:17

Bizonytalanságból egyre több, cégeladásból viszont kevesebb volt 2022 első nyolc hónapjában. Mindez azonban nem önmagában az ukrajnai háborúnak vagy a kedvezőtlen inflációs és energiahelyzetnek köszönhető. 2021 ugyanis nagyon erős év volt, amely a Covid–19 járvány enyhülésével sorra döntötte a rekordokat vásárlói érdeklődésben és a konkrét tranzakciók számában is, amit nehezen tudna most megismételni az M&A piac. A Mazars szakértője azonban úgy látja, még mindig eladói piacról beszélhetünk, ahol jó esélyei vannak azoknak, akik cégük eladásán vagy tőkebevonásban gondolkoznak.

A világjárvány úgy csillapodott 2021 második felére, hogy a bőségesen rendelkezésre álló hitel- és tőkeforrások, illetve az akkor még alacsony kamatok rekordszámú tranzakciót produkáltak. Közép-Kelet-Európában a magántőke társaságok tőkebevonása elérte az 1,75 milliárd eurót.

Bár 2022 első félévét áthatotta az egész Európát fenyegető magas infláció okozta bizonytalanság, és ezzel egy időben az ukrajnai háború gazdasági következményei, a cégvásárlási aktivitás csupán az előző évi rekordokhoz képest mutatott némi visszaesést – összegezte az idei tapasztalatokat Gál Balázs, a Mazars pénzügyi tanácsadási üzletágvezetője.

2022 első felében 16 bejelentett, 5 millió USD feletti értékű tranzakció zárult Magyarországon a Mergermarket adatai szerint, miközben ez a szám 22 volt 2021 azonos időszakában. A második és harmadik negyedévi tapasztalatok pedig azt mutatják a szakértő szerint, hogy a befektetők nem riadtak el, sőt még mindig kifejezetten eladói piacról beszélhetünk, ahol célszerű minél hamarabb cselekedni, ha valaki értékesíteni szeretné vállalkozását.

A szomszédunkban zajló háború csak rövid időre okozott átmeneti bizonytalanságot, mert a tavasz közepétől felpörgött elsősorban az informatikai fejlesztő vállalkozások és a termelő cégek iránti érdeklődés.

„Az a tapasztalatom, hogy a magyar cégtulajdonosok nehezebben hozzák meg a döntést, hogy eladják a cégüket mint ami jellemző bizonyos más országokban” – mondta Gál Balázs, aki több évnyi, Kanadában és Svájcban szerzett tapasztalattal szemléli a magyar piacot.

Szerinte jó időkben jellemzően azért várnak, mert meg vannak győződve, hogy »jövőre még többet fog érni a cég«. A nehezebb időkben pedig azért várnak, mert bíznak a magyar állam védőhálójában, ha esetleg nagyon rosszra fordul a helyzet, és inkább az újabb gazdasági fellendülés után értékesítenék a cégüket. Csak ritkán fordul elő, hogy egy cégtulajdonos a gazdasági környezettől függetlenül, akár személyes okokból úgy dönt, hogy pénzzé teszi a több évtizedes munkáját és más célokra fókuszál a következő években.

A magyar gazdaság helyzete, vagy konkrétabban a forint árfolyama az M&A piacot jóval kevésbé befolyásolja, mint azt sokan várták. Sőt, azon cégek, amelyek exportra termelnek, még erősödni is tudtak a forint gyengülése miatt. Az árfolyam volatilitása azoknak a vállalkozásoknak fáj igazán, amelyeknek nagy az import kitettsége, de még ezek is lehetnek vonzóak a piacon, hiszen összességében nem a pillanatnyi jövedelmezőség az, ami a stratégiai befektetőket mozgatja.

„Ennél sokkal lényegesebb, hogy ha valamit igazán befolyásolt az elmúlt egy év pénzpiaci és gazdasági bizonytalansága, az a vevőoldali óvatosság növekedése. A vevőkeresés, az átvilágítási folyamat összetettsége és az adás-vétel feltételeinek letárgyalása pedig egyáltalán nem triviális feladat ilyen környezetben” – véli Gál Balázs.

Ezért sem érdemes kihagyni a folyamatból a tapasztalt tranzakciós tanácsadót, aki akár az úgynevezett „earn-out” konstrukciók kialakításával is segíthet a vevő és eladó közötti árazási elvárások közötti különbség áthidalásában. Az ilyen megoldások lényege, hogy a végső vételár egy bizonyos részét a vállalkozás 1-2 éves jövőbeli jövedelmezősége, pénzügyi teljesítménye alapján határozzák meg.

Egy ilyen összetett megállapodás kidolgozása ugyanúgy szakértőt kíván, mint az eladó cégek felkészítése, és megfelelő, versenyezni is hajlandó vevői kör felkutatása. És éppen ez lehet a tranzakciós tanácsadó megbízásának igazi hozadéka. Sok cégtulajdonos kezd részletes tárgyalásokba kizárólag egy jelentkezővel, ami hiba.

A magyar vállalkozók tudják, miért érdemes versenyeztetni például a beszállítókat, hogy a legjobb feltételeket érjék el a piacon. Miért ne versenyeztetnék a vevőket, amikor az akár egy élet munkájával felépített cégüket adják el? Főként a jelenlegi piaci helyzetben, amikor ezt még jó feltételekkel tehetik meg.

Az Üzletem.hu Gál Balázzsal korábban készített interjúját („Hosszú távon elkerülhetetlen a bérinfláció”) IDE KATTINTVA olvashatja el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS