Gál Balázs: Hosszú távon elkerülhetetlen a bérinfláció

Az energia- és alapanyagáremelkedés, a drasztikusan emelkedő bérköltségek komoly fenyegetést jelenthetnek a gazdasági társaságok normál működésére és cash-flow termelő képességére. Mindez kihathat az üzleti terveken alapuló cégértékre is. Hogyan lehetséges az érték megőrzése, netán növelése a várhatóan súlyosbodó gazdasági nehézségek ellenére? A problémáról Gál Balázst kérdezte az Üzletem.hu.

– Hogyan lehet ma hosszú távra tervezni? Egyáltalán: mit jelent ma a hosszú táv?

– A jelenleg tapasztalható gazdasági nehézségek ellenére sem lehet kijelenteni, hogy a korábban definiált „hosszú táv” megváltozott volna. Továbbra is csak a többéves távlatokban való tervezésre mondhatjuk, hogy hosszú távú. Ami a tervezést illeti, célszerű a korábbi gyakorlatnál több forgatókönyvet és érzékenységvizsgálatot készíteni. A kiértékelést követően szükséges a cég működésére leginkább ható tényezőket figyelembe vevő stratégia kidolgozása.

– Mely szempontokat kell figyelembe venni az újratervezésnél?

– Alapvetően a finanszírozási kondíciók és a bérköltségek területén jelentkeznek a jelenlegi kihívások, illetve termelő cégek esetén az alapanyagköltségek kapcsán is. A külső finanszírozás – akár forgóeszközt, akár beruházásokat fedez – várhatóan csak még drágábban lesz elérhető a jövőben, így célszerű minél előbb megkötni a hitelszerződéseket. A bérinfláció hosszú távon elkerülhetetlen, a növekedés előtt álló bérköltségek kapcsán érdemes figyelembe venni, mely munkavállalókra van feltétlenül szüksége a cégnek, és azok teljesítménymérését és a – részben – mérési eredményekhez kötött bérezés bevezetését is érdemes átgondolni. Azonban az is elképzelhető, hogy a jelenlegi bérinflációs nyomás enyhülni fog, ahogy lassul a gazdasági növekedés, illetve akár meg is fordulhat egy komolyabb recesszió esetén. Nem elképzelhetetlen, hogy 6-12 hónapon belül ismét a munkáltatók lesznek előnyben a munkavállalókkal szemben a bértárgyalások során. Az alapanyagárak várható növekedése miatt célszerű előre vásárolni, még akkor is, ha ennek az ára bizonyos mértékű túlkészletezés. Továbbá a költségeken túl célszerű figyelembe venni a meglévő vevőportfoliónkkal megkötött szerződéseink feltételeit. Vagyis, van-e lehetőségünk részben vagy egészben beépíteni a jövőbeli árainkba a megnövekedett költségszintet.

– Képesek a kkv-k önerőből az önértékelésre? Képesek megfizetni külsős szakértőket?

– Korlátozott mértékben képesek önértékelésre, de a cégtulajdonosok kompetenciája alapvetően nem terjed ki erre a feladatra. Jellemző tapasztalat, hogy amennyiben a cégnek is érdeke egy átfogó értékelés, vagy akár csak egy üzleti terv felülvizsgálat, abban az esetben képesek megfizetni a külső szakértőket.

– A korábbiaknál könnyebb ma értékes céget vásárolni?

– Tapasztalataink alapján potenciális tranzakciók kapcsán egyelőre kivárnak a cégtulajdonosok, vagyis jelen helyzetben nem jelenthető ki, hogy könnyebb lenne értékes céget vásárolni.

– A bérköltségek tervezése az egyik kritikus pont. A nagy cégek tudnak bért fejleszteni, de mi lesz a kisebbekkel?

– Kisebb cégek esetén még hangsúlyosabb az, hogy kizárólag a működtetéshez szükséges munkatársakat tartsák meg, illetve számukra teljesítménymérő és visszacsatoló rendszert dolgozzanak ki. A bérezést pedig, amilyen mértékig csak lehetséges, érdemes ebbe az irányba módosítani, vagyis teljesítménytől függő javadalmazást építeni a munkaszerződésekbe.

– A jelenlegi helyzetben a multik végképp el tudják szívni a legértékesebb munkaerőt a kkv-któl?

– A multinacionális vállalatok több területen is versenyképesebb ajánlattal tudnak szolgálni a munkavállaló részére. Többek között a jellemzően fejlettebb munkahelyi infrastruktúra, illetve a nemzetközi munkakör, kollégák és munkamódszerek tartoznak a főbb előnyeik közé. Mindezeken túl az anyagi kondíciók terén meglévő előnyük is tovább fog nőni a jelenlegi időszakban, amely alapján annyi biztosan kijelenthető, hogy a kkv-nak minden eddiginél nagyobb kihívást jelent majd megtartani a legértékesebb munkaerőt.

– Valószínűleg az nyer, aki ma is képes beruházni. De maradt tőke a beruházásokra? Hitelt is sokan azért vesznek fel, hogy a működésüket finanszírozzák, fejlesztésre viszont nem költenek.

– Alapvető tapasztalatunk, hogy – nem kis részben a vissza nem térítendő támogatások viszonylag széles körű elérhetősége okán – az utóbbi években rengeteg cég hajtott végre alacsonyan megtérülő, vagy kifejezetten veszteséges beruházást. Elsősorban tehát egy lépést még hátra kell menni, meg kell vizsgálni, hogy az adott beruházás feltétlenül szükséges-e. Amennyiben igen, úgy egy alapvetően növekedést előrevetítő és hiteles üzleti terv lehetővé teszi a külső finanszírozás kigazdálkodását. Ebben az esetben is célszerű még a kamatszint további emelkedése előtt szerződni.

– A forint árfolyamának olykor hektikus változása mellett hogyan lehet tervezni?

– A hosszabb távú tervezést illetően a forint árfolyama nem feltétlenül hektikus. Már több éve tapasztalható egy leértékelődési trend, és a legtöbb nemzetközileg elismert forrás és adatbázis (például Bloomberg) szerint a forint a legtöbb devizával szemben továbbra is gyengülni fog. Habár a forint leértékelődése néha rövid távon megszakad, a hosszú távú trend fennáll. Ennek megfelelően érdemes a lehető legtöbb számlát devizában kibocsátani, a költségeket pedig forintban viselni. Amennyiben ez korlátozottan lehetséges, ám a cégnek forrása és kapacitása is van rá, érdemes lehet devizafedezeti ügyleteket kötni.