Arany László: A FlixBus a fogyasztói élmény teljes egészére hatással van

Arany László azt mondja, hogy Magyarországon nem versenyeznek a buszon utazók kegyeiért, ami nyilván nem jó, hiszen a verseny viszi előre a világot és a bizniszt. László ezért is gondolja úgy, hogy bőven van helyük a hazai piacon (is). S hogy mi mindent gondol még, az kiderül az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 118. interjújából.

– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– A BCG-nél tanácsadói területen szerzett tapasztalat után karrierem nagyobb részét a startup világban töltöttem. Több nemzetközileg sikeres startup hazai bevezetésén dolgoztam, ilyen volt például a Foodpanda vagy az IsmertOrvos. Mindent összevetve a FlixBus-nál most betöltött regionális vezetői szerepemet tartom a karrierem eddigi csúcsának. Ennek egyrészt az az oka, hogy a korábbi projektekhez képest ez a legkomplexebb üzleti modell, amivel dolgoztam. A FlixBus nem csupán egy klasszikus online e-commerce platform, a fogyasztói élmény teljes egészére hatással van, a helyi buszvállalatokkal való együttműködés és munkamegosztás révén valódi értéket teremt és alapjaiban változtat meg, digitalizál egy iparágat. Másrészről azt is különleges lehetőségként és kihívásként élem meg, hogy egy olyan regionális entitást irányíthatok, ahol ilyen szintű a növekedés üteme. 2017-ben csatlakoztam a céghez, az elmúlt két évben több mint duplájára, közel 90-re nőtt a legforgalmasabb napokon Budapestről induló zöld nemzetközi távolsági buszok száma, a helyi irodánk pedig már majdnem 30 embert foglalkoztat. 

– Milyen távra tervez?

– A FlixBus-nál? Hosszú távra mert sok izgalmas lehetőség áll előttünk. Általánosságban egy 5 éves cél lebeg a szemem előtt, de részletesebben inkább csak középtávra tervezek.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Jelenleg úgy érzem, hogy épp a bakancslistám egyik elemét valósítom meg, hiszen egy olyan innovatív üzleti ötlet kivitelezésén dolgozom, ami Magyarországon is látványos fejlődést eredményez a mobilitási piacon és még van tér növekedni. Ha a jövőben adódna olyan lehetőség, ami ehhez hasonlóan tömegek által érzékelhető pozitív változást hozna hazai viszonylatban, szívesen élnék vele.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Apukámtól, aki villamosmérnökként felépített egy sikeres saját vállalkozást irányítástechnikai, informatikai területen. Az egyetemi tanulmányaimat én is a BME villamosmérnöki karán kezdtem, később aztán közgazdász diplomát is szereztem. Az ő példájából tanultam meg, hogy ha egy innovatív ötlet megfelelő szakmai hozzáállással párosul akkor az adott projekt sikerre van ítélve. Neki köszönhetem azt is, hogy korán megértettem, hogy az üzleti érdekek mellett az emberi tényezőre is figyelni kell. Többször volt már lehetőségem arra, hogy induló vállalkozások csapatát építsem fel és minden esetben az volt a célom, hogy vezetőként nyitott, jó hangulatú, családias környezetet alakítsak ki, ahol a munkatársak önmaguk lehetnek, hiszen azt láttam, hogy az ő vállalkozásában is ez adta a team erejét.

– Szakterületén hol lát nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?

– Jelenleg komoly lehetőséget látok a helyi piacban a személyszállítás területén. Az Európai Unió nagyrészén a fokozódó versenynek köszönhetően egyre nő, fejlődik a mobilitás piaca, míg Magyarország egyike azon kevés uniós országoknak, ahol a belföldi távolsági buszpiac egyelőre teljesen zárt, a szolgáltatók nem versenyeznek az utasok kegyeiért. Emiatt kíváncsian várom, hogy milyen lehetőségeket hoz a 2020 végére várható piacnyitás, ennek a folyamatnak a végigkövetése piaci szereplőként kifejezetten tanulságos. Ha a jövőbeli terveink megvalósulhatnak, az kézzel fogható változást hozhat majd a szolgáltatás színvonalában és az utasélményben belföldön is.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Jelenleg csak hobbim a főzés, de el tudom képzelni magam főállású szakácsként is.

– Milyen módszerekkel fejleszti üzleti kapcsolatait?

– A korábbi munkahelyekről és az egyetemekről továbbra is kapcsolatban vagyok az alumni hálózattal, igyekszem részt venni a rendezvényeken, követni a volt kollégák útját, illetve új embereket megismerni. A mobilitás területe újdonság volt számomra, mikor több mint két éve a FlixBus-nál kezdtem dolgozni, így a szakmai rendezvényeket, konferenciákat a mai napig igyekszem kihasználni, hogy minél több iparági szereplőt ismerjek meg.  

– Mire sajnálja az idejét?

– Bürokratikus, adminisztratív dolgokkal nem szeretek időt tölteni.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– Utazásra, aktív kikapcsolódásra szívesen költök. Idén nyáron szereztem vitorlás jogosítványt, erre abszolút jó befektetésként tekintek.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Nehezen viselem, ha valaki erőből kommunikál, a hatalmát kihasználva próbál meggyőzni valamiről megalapozott érvek nélkül. Szerencsére a mindennapjaimat egy olyan lapos szervezetben töltöm, ahol a kultúra része a nyitott kommunikáció és adatalapú döntéshozatal, így ha sűrűek is a napjaim, nem bosszankodással telik az időm. 

– Milyen területen vállalna önkéntes munkát?

– Az oktatást fontos területnek tartom, örömmel vettem a lehetőséget, amikor vendégelőadóként egyetemistáknak beszélhettem iparági témákról. Az a véleményem, hogy a hazai oktatásba érdemes lenne jobban integrálni a gyakorlati példákat és a jövőben is szívesen járulnék hozzá ahhoz, hogy ebbe az irányba mozdulhassanak el a képzések.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– A mindennapokban a főzés és a sport. Kikapcsolódásként olyan aktív tevékenységeket választok, amik fizikailag is lefoglalnak, és gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy ránézzek a céges levelezésemre. Eddig a búvárkodás volt a leghatékonyabb ilyen szempontból.