Hol és hogyan fizetünk, milyen lehetőségeket kínálnak a pénzügyi szolgáltatók online vásárlásra, ezek milyen szabályozói megfelelésekhez igazodnak, és mekkora költségekkel járnak – ezekre a kérdésekre kereste a választ a PwC Magyarország kutatása.
A digitális fizetési megoldások rohamos fejlődése alapjaiban változtatja meg azt, hogy miként kezeljük a pénzügyeinket. Már nem csak a készpénzt felváltó bankkártya típusok, hanem a mobilfizetés, az azonnali utalások és az új generációs BNPL (Buy Now, Pay Later) megoldások is színesítik a palettát. Hol és hogyan fizetünk, milyen lehetőségeket kínálnak a pénzügyi szolgáltatók online vásárlásra, ezek milyen szabályozói megfelelésekhez igazodnak, és mekkora költségekkel járnak – ezeket a kérdéseket vizsgálta a PwC Magyarország Digitális Pénzügyi Körkép kutatása, amelyről egy online előadás keretében számoltak be a szakértők: Madar Norbert és Cserjés-Kopándi Ildikó, a Digital Commerce és Research Services csapat vezető menedzserei, valamint Koleszár Zoltán, a technológiai tanácsadási csapat menedzsere.
A lakossági felmérésben részt vett több mint 3300 fő mellett egy 1500 fős, a digitális állampolgársággal kapcsolatos kutatás, valamint iparági szereplők – bankok, online kereskedők, telekommunikációs cégek – képviselőivel készített interjúk, és szabályozói szakértők véleményei segítségével azonosították azt a hat meghatározó trendet, amelyek jelenleg a digitális fizetési megoldások piacát formálják.
1. Szabályozói nyomás és lehetőségek
Az azonnali fizetési rendszer (AFR) és a PSD2 irányelv új kapukat nyitott az innováció előtt, de komoly erőforrásokat igényel a bankoktól. Ezek a szabályozások gyorsabb és kényelmesebb tranzakciókat tesznek lehetővé, ugyanakkor növelik a pénzügyi szolgáltatók adminisztratív terheit és jelentős mértékben lekötik a rendelkezésre álló erőforrásokat.
2. Turbulens gazdasági környezet
Az infláció és a csökkenő fogyasztói bizalom a kereskedőknek és a pénzügyi szolgáltatóknak is fejtörést okoz, miközben a neobankok térnyerése új versenyt generál. A külföldi tranzakciók és vásárlások aránya növekszik, a nemzetközi kereskedők, globális pénzügyi megoldások és a neobankok által diktált szolgáltatási szint folyamatos megújulásra készteti mind a kereskedőket, mind a pénzügyi szolgáltatókat.
3. Kibervédelem és ügyfélbizalom
Az adat- és a kiberbiztonság az online fizetések terjedésével még nagyobb hangsúlyt kapott. Az ügyfelek gyakran óvatosak, ami visszafoghatja az új megoldások elfogadását. „A bizalom elnyerése nem csupán technológiai kérdés: az edukáció és a megfelelő kommunikáció elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsék az új fizetési megoldások előnyeit és biztonságosságát” – hangsúlyozta Madar Norbert.
4. Innovációk és ügyfélélmény
A vásárlók egyre gyorsabb és kényelmesebb megoldásokat várnak, mint például az egykattintásos fizetés vagy az „Invisible Payment”. Ezek nemcsak az ügyfélélményt javítják, hanem növelhetik a kosárértéket is.
5. Infrastruktúra és technológiai fejlődés
A kártyaelfogadói hálózat bővítése és az új technológiák, mint a tokenizáció és az open banking, tovább ösztönözheti a digitalizációt. Az ország különböző régióiban azonban még jelentős eltérések tapasztalhatók.
6. Fogyasztói szokások változása
A fogyasztói igények meglehetősen szegmentáltak: van egy egyre szélesebb, digitálisan affinis, az újdonságokra nyitott réteg, aki szívesen használ digitális megoldásokat, míg a fogyasztók egy része továbbra is a hagyományos fizetési módokhoz ragaszkodik. „A digitális affinitás összefüggést mutat a demográfiai mutatókkal is, jelentősek a regionális, korosztályok közötti és iskolázottságból adódó eltérések a preferenciák közt - ezért kiemelten fontos, hogy a kereskedők és szolgáltatók ismerjék a célcsoport igényeit és elvárásait, és legyenek erre tekintettel mind a fejlesztések, mind az új fizetési megoldások bevezetésének tekintetében” – emelte ki Cserjés-Kopándi Ildikó.
A kutatás három fő fogyasztói csoportot azonosított. A digitális úttörők rendszeresen használnak digitális megoldásokat, például mobilfizetést, online előfizetéseket (Netflix, Spotify stb.). Ők az innovációk elsődleges célcsoportja. A hagyományos vásárlók továbbra is a készpénzes vagy utánvétes fizetést részesítik előnyben, számukra a biztonság az elsődleges. Van egy harmadik, köztes csoport, akik már elkezdték használni a digitális megoldásokat. Az ő esetükben az élethelyzet és a szolgáltatók ösztönzői meghatározóak a váltásban. „A vásárlók digitális affinitása széles skálán mozog, és ez jelentős kihívást jelent a kereskedők számára. Miközben az egyik csoport már a legmodernebb fizetési megoldásokat használja, a másik még mindig a sárga csekkhez ragaszkodik” – mutatott rá. Cserjés-Kopándi Ildikó.
A kártyahasználat továbbra is leginkább a hagyományos boltokban népszerű, ahol a fogyasztók 77 százaléka fizet így. Belföldi boltban és elfogadóhelyeken 60 százalékuk használja, míg közműszámlák kiegyenlítésére 44 százalékuk. Érdekes módon a készpénzfelvétel is jelentős szerepet játszik, hiszen 10-ből 4 felhasználó még mindig használja erre is a bankkártyáját.
2024. második negyedévében 1450 milliárd forintot költöttünk el online, ebből 582 milliárdot külföldön. Becslések szerint 2024-ben az elektronikus fizetések volumene eléri a 4700 milliárd forintot, 496 millió tranzakcióval. A külföldi vásárlások értéke a hazai kibocsátású kártyáknál az összes tranzakció 16 százalékát, darabszámuk pedig 10 százalékát teszi ki, míg a külföldi kártyákkal történő költést is hozzáadva azt látjuk, hogy minden ötödik forintot külföldön költenek el a magyar fogyasztók. Az átlagos tranzakciós érték külföldön 15 ezer forint, szemben a belföldi 9,56 ezer forinttal.
A COVID utáni gazdasági helyzetben a kereskedők és szolgáltatók még mindig a korábbi szintek eléréséért küzdenek, miközben igyekeznek a fogyasztókat magukhoz kötni és növelni az igénybevételi gyakoriságot.
Az egyes iparági szereplők lehetőségei más-más oldalról élezik a versenyt. A kereskedők az ügyfélélmény javítása, például az egykattintásos fizetés bevezetésével csökkenthetik a kosárelhagyást, illetve az utánvétes fizetési lehetőség továbbra is kulcsfontosságú, mert versenyelőnyt jelent a kínai kereskedőkhöz képest. A pénzügyi szolgáltatók – neobankok és fintech cégek – versenye innovációra ösztönöz, ugyanakkor a szabályozói megfelelés leköti a kapacitásokat. A kereskedők és szolgáltatók oldaláról nem csak az új technológiák integrációja, de az ügyfelek edukációja is elengedhetetlen.
„A neobankok egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacból, még ha nem is az értékes szolgáltatásokra összpontosítanak. A pénzügyi szolgáltatók számára ezért kulcsfontosságúvá vált, hogy újragondolják értékajánlatukat, és eldöntsék, mi maradjon házon belül, valamint hogyan tartsák meg versenyképességüket” – emelte ki Koleszár Zoltán.
Az ügyfélélmény nem csupán a fizetés gyorsaságáról és egyszerűségéről szól, hanem a kereskedő iránti bizalomról is: egy jól kialakított visszáru folyamat vagy megbízható szolgáltatói háttér növelheti a vásárlók elégedettségét. Az utánvét továbbra is fontos szerepet játszik a magyar piacon, de az elektronikus tranzakciók aránya itt is növekszik, különösen olyan megoldásokkal, amelyek lehetővé teszik az online fizetést közvetlenül az átvétel előtt, kényelmesen, akár otthonról is.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.