Madar Norbert

Itt találod az összes cikket a „Madar Norbert” témában!

A digitális fizetési piac legfontosabb trendjei

A digitális fizetési piac legfontosabb trendjei

Hol és hogyan fizetünk, milyen lehetőségeket kínálnak a pénzügyi szolgáltatók online vásárlásra, ezek milyen szabályozói megfelelésekhez igazodnak, és mekkora költségekkel járnak – ezekre a kérdésekre kereste a választ a PwC Magyarország kutatása.
2024. 05. 07., 15:20
GKID-Mastercard: 8,5 százalékkal nőtt 2023-ban az e-kereskedelem forgalma

A magyar e-kereskedelmi piacon működő webáruházak által kiszolgált online rendelések száma 2023-ban meghaladta a 83 milliót, értéke mintegy 1474 milliárd forintot tett ki, 8,5 százalékkal nőtt 2022-höz képest – derül ki a GKID piackutató vállalat és a Mastercard digitális kereskedelmi körképéből.

2023. 04. 13., 16:11
A pandémia után a BNPL-szolgáltatások adhatnak új lökést a magyar e-kereskedelemnek

Tavaly jelentek meg Magyarországon az első vedd most, fizess később, vagyis BNPL (buy now, pay later) fizetési szolgáltatók. Az újnak számító fizetési megoldás elterjedéséből hasznot húzhatnak a hazai webshopok: a nemzetközi statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy a késleltetett fizetést választó ügyfelek többet vásárolnak a hagyományos megoldásokat preferáló társaiknál. A Digitális Kereskedelmi Szövetség számai szerint a hazai internetes vásárlók különösen szolgáltatások megrendelése kapcsán nyitottak a BNPL-megoldásokra.

2020. 09. 26., 16:00
Nőtt az elektronikus fizetés, csökken a készpénzhasználat

Tízből négy ember változtatott fizetési szokásain a koronavírus hatására - derül ki a GKI Digital Digitális Pénzügyi Körkép 2020 című kutatásából. A tanulmány szerint mostanra csaknem egymillióra nőtt a digitálisan érett, az innovatív pénzügyi megoldásokra nyitottak köre az országban, például alig több mint egy év alatt 250 ezer ember kezdett Revolutot használni.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS