Pécs: a hosszú élettartamú vállalkozások városa

„Míg 1990-ben Pécs nagyon fontos motorja, almotorja volt a magyar gazdaságnak, mára a baranyai vármegyeszékhely gyakorlatilag eltűnt a magyar gazdaság térképéről” – jelentette ki a napokban egy rádióműsorban Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszer, aki szerint a kérdés az, hogy célzott ipartelepítéssel lehet-e újra dinamizálni a várost. A Dél-Dunántúl fejlesztése úgy tűnik, szerepel a kormány fókuszában, annak érdekében, hogy ismét visszatérhessen a magyar felzárkózás és a magyarországi gazdasági fejlődés élvonalába.

Pécs, Magyarország ötödik legnagyobb városa, méltán híres történelmi és kulturális örökségéről. Az ország első egyetemét, a Pécsi Tudományegyetemet, 1367-ben Nagy Lajos király alapította itt, és ma is az ország legnagyobb létszámú felsőoktatási intézménye, közel 34 ezer hallgatóval. Az egyetem különösen vonzó a külföldi diákok számára, akik a világ minden tájáról érkeznek ide tanulni, hozzájárulva ezzel a város nemzetközi hangulatához és kulturális sokszínűségéhez. A külföldi hallgatók jelenléte nemcsak az egyetem hírnevét növeli, hanem jelentős gazdasági és kulturális előnyöket is hoz Pécs városának, erősítve a helyi közösséget és a nemzetközi kapcsolatok kiépítését. A város világszerte ismert a Zsolnay-kerámiáról, és számos nevezetességének köszönhetően 2010-ben elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet is. Pécs számos országosan ismert együttes, mint a Kispál és a Borz, a Halott Pénz és a Punnany Massif bölcsője, míg Villány a magas minőségű borászati termékeiről híres.

Pécs városa hosszú ipari és vállalkozói hagyományokkal rendelkezik, amelyeket kiválóan példáz a 19. században alapított Pécsi Sörfőzde, Magyarország legrégebbi sörfőzdéje, a híres kesztyűgyártás, valamint a több mint 110 éves múltra visszatekintő dohánygyártás. Bár a gazdasági térképen Pécs némileg háttérbe szorult, a pécsi vállalkozók lelkesedése és aktivitása töretlen. Az OPTEN adatai szerint országos átlagban 19 lakosra jut egy vállalkozás, míg Pécsett ez az arány még kedvezőbb (18). Baranya vármegye ugyan némileg elmarad az országos átlagtól, itt 24 lakosra jut egy vállalkozás, de ez a mutató sem feltétlenül negatív, hiszen például Győr-Moson-Sopron vármegyében is hasonló arányokkal találkozunk, míg Hajdú-Bihar vármegyében 28 fő az átlag.

Magyarországon jellemző, hogy a vármegyék gazdasági szereplői a vármegyeszékhelyekre koncentrálódnak, és nincs ez másképp Pécs esetében sem. A Baranya vármegyében működő közel 15 ezer vállalkozásnak több mint a fele Pécset választotta székhelyéül. „Úgy tűnik, hogy a magyar átlaghoz, valamint a Budapest és vonzáskörzetén kívül eső vármegyékhez képest a vállalkozói kedv nem átlag alatti Pécsen. A dinamizáláshoz a vállalkozói tapasztalat nem kérdés, hogy megvan a városban élőknél, ami nemcsak a történelmi hagyományokon alapszik, hanem a jelenlegi vállalkozói lét is ezt támasztja alá. Valóban, a célzott irányú fejlesztések és a gazdasági környezetet javító intézkedések bővíthetik a lehetőségek tárházát a térségben” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

A Pécsen működő vállalkozások száma, hasonlóan az országos trendhez, az elmúlt évben csökkent. Míg országosan 2,3 százalékos volt a mérséklődés, addig a pécsi vállalkozások esetében ez meghaladta a 4 százalékot. Az országos átlagnál magasabb cégszámcsökkenés mögött egyrészt a kedvezőtlen gazdasági hatások húzódnak, amelyek erőteljesebben érintették a mezőgazdaság, kereskedelem, szállítás és raktározás ágazatában működő vállalkozásokat Pécsen és a vármegyében is. Másrészt, arányaiban magasabb számban szűntek meg cégek azon nemzetgazdasági ágakban, ahol a kata 2022-es változása a cégtulajdonosokat a cégük bezárása felé terelte. A legérintettebbek az információ, kommunikáció, valamint a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység területén működő vállalkozások voltak.

A pécsi vállalkozások stabil lábakon állnak, mindössze ötből egy vállalkozás az, amelyik még nem érte el az ötödik évét 2023-ban, míg Baranya vármegyében minden negyedik, országos szinten pedig közel minden harmadik. A Pécsen működő vállalatok mintegy harmada már elérte a 20. évét, míg országos szinten minden negyedik cég mondhatja ezt magáénak. „A vállalkozások hosszú életkora jellemezheti a vállalkozások stabilitását is, de annak a visszajelzése is lehet, hogy a gazdasági környezetben nehezen jelennek meg az új területek és lehetőségek, azaz a „lapok már le vannak osztva” – mondta Alföldi Csaba.

Az OPTEN adatai szerint Pécs két vállalata is szerepelt a 2022-es pénzügyi beszámolók árbevétele alapján meghatározott 400 legnagyobb vállalkozás között. A PANNONENERGIA-SERVICE Kft. ezen belül a rangos TOP200-as mezőnyben is helyet kapott. A régió gazdasági erejét jól mutatja, hogy vármegyei szinten négy cég képviselteti magát a TOP400-as listán. A PANNONENERGIA-SERVICE Kft. a gázkereskedelem révén jutott az elitbe, de a feldolgozóiparban működő cégek többségben vannak a top vállalkozások között.

Pécs és Baranya vármegye a külföldi befektetők látókörében is jelentős szerepet játszik. A vármegyében működő cégek mintegy 5 százaléka részben vagy egészben külföldi tulajdonban van, és hasonló a helyzet Pécsen is. Ugyanakkor eltérő a külföldi tulajdonosok származási helye a vármegyében és a pécsi vállalkozásoknál. Baranya vármegyében az osztrák és német tulajdonosok a meghatározóak, mellettük szlovák és más országbeli befektetők is jelen vannak. Ezzel szemben Pécsen erőteljesebb az osztrák és szlovák jelenlét.