Kína–EU vasúti áruszállító vegyes vállalat létrehozásáról írtak alá szándéknyilatkozatot

Az aláíráson Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta: a Záhony Logisztikai és Ipari Övezet megkezdi a vasúti árufuvarozási szolgáltatásokat Kína és Európa között. A záhonyi vasúti és áruforgalmi csomópont létrehozása nemcsak hazai szinten, hanem Európa számára is stratégiai jelentőségű, mert összeköti a Kelet országait az Európai Unióval. A pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a Budapest-Belgrád vasúti fejlesztéssel és a záhonyi logisztikai központtal Magyarország szerepvállalása meghatározóvá válik a kelet-nyugati kereskedelmi forgalom lebonyolításában. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2010-ben hirdette meg a keleti nyitás politikáját, amely erőteljes nyugati bírálatok közepette kezdte meg az ázsiai gazdasági térség felé irányuló kapcsolatok erősítését. Hangsúlyozta, Magyarország keleti nyitás stratégiájának egyértelmű sikerét mutatja, hogy tíz év alatt 28 százalékkal bővült a kereskedelmi forgalom Magyarország és a tőle keletre fekvő államok között. Az Ázsiába irányuló külkereskedelmi forgalom a stratégiának köszönhetően jóval nagyobb léptékben növekedett a teljes külkereskedelemnél. A Kínába irányuló magyar export 2020-ban a 2019. évhez viszonyítva 24 százalékkal, az import 26 százalékkal nőtt. A magyarországi kínai befektetések összértéke meghaladja az 5 milliárd dollárt, a Magyarországon működő kínai vállalatok mintegy 16 ezer munkavállalót foglalkoztatnak.

Kitért arra, hogy Magyarország kiemelkedő ázsiai partnere Kazahsztán, ahová 2020-ban 58 százalékkal többet exportált az ország, mint egy évvel korábban. Az orosz-magyar kapcsolatok is gyümölcsözőek: 2021. első kilenc hónapjában a kétoldalú áruforgalom 50 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, és meghaladta a 4,7 milliárd dollárt. Az ukrán-magyar külkereskedelmi egyenleg a 2020. első kilenc havi 674 millió dollár után az idén 960 millió dollárra nőtt, ami 48 százalékos növekedés. Varga Mihály szólt arról is, hogy Magyarország 2015-ben első európai országként csatlakozott az „Egy övezet, egy út” kezdeményezéshez, amelynek keretében nyílt, szabad és akadálymentes együttműködést épített ki a keleti régió országaival. A záhonyi logisztikai központ megépülése pedig jó példa arra, hogy Magyarország keleti nyitás politikája nem nyugati zárást jelent, hanem összeköttetést.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter arról beszélt, hogy a következő években a vasút fejlesztése prioritást élvez. A klímavédelmi követelmények a szállítmányozással szemben is egyre inkább megjelennek, és a károsanyag-kibocsátással kapcsolatos követelményeket jól működő vasúti hálózat nélkül nem lehet teljesíteni. A tárcavezető hangsúlyozta: az Európa és Ázsia közötti áruforgalom a következő években jelentősen növekedni fog, ez fontos szempont a vasúti árukapacitás növelésében. A járványhelyzet rámutatott a beszállítói hálózat változására is, és az látszik, hogy a vasút jelentősége továbbra is kiemelkedő, ezért a vasút fejlesztése fontos. Az infrastruktúra mellett a gördülőállomány fejlesztésére is szükség van, és szükség lenne olyan együttműködésekre is, amelyek biztosítják a magas hatékonyságú szállítást – emelte ki Palkovics László.

Vlagyimir Tokarev orosz közlekedési miniszter-helyettes az aláírás alkalmából megköszönte az együttműködésen dolgozó munkacsoport kétéves munkáját, fontosnak nevezve az Európa és Ázsia közötti vasúti fuvarozást fejlesztését.

A CER Cargo Holding a szándéknyilatkozat aláírása alkalmából kiadott közleményében tudatta, hogy a szándéknyilatkozatban megjelölt társaság létrehozásához szükséges adminisztratív és operatív előkészítés már zajlik, a cég így várhatóan a jövő év első felében kezdi meg működését. A vállalkozás elsősorban import kínai áruk vasúti fuvarozására és a Távol-Keletre irányuló exportszállításokra fókuszál. (MTI)