Régóta várt, egyszeri lehetőség a befektetések eladásán elért nyereség adómentességére

2024. 01. 10., 14:10

A 2023 novemberében elfogadott adócsomag egy átmeneti „amnesztiát” vezetett be a társasági adó hatálya alá eső cégek számára a tulajdonukban álló részesedésekkel kapcsolatban.

Már régóta lehetőség van arra, hogy a részesedés megszerzésének időpontjában történő adóhatósági bejelentés esetén – néhány további feltétel teljesülését követően – egy későbbi értékesítésnél a társaság mentesíthesse az értékesítésen elért árfolyamnyereséget. Ezzel a lehetőséggel azonban nem feltétlenül élt minden cég korábban, előfordult, hogy kifutott a bejelentésre előírt határidőből, de olyan társaságok is vannak, amelyek még a szabály hatálybalépését megelőzően szerezték a részesedést, ezért lehetőségük sem volt korábbi bejelentésre.

A 2023-as adócsomag amnesztia-rendelkezései lehetőséget adnak az ilyen korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentésére, amelyet a 2023. adóévi adóbevallásukban tehetnek meg a cégek egy kedvező mértékű adókötelezettség egyidejű megfizetésével.

A részesedéseken elért árfolyamnyereség későbbi adómentességéhez a lehetőséggel élő társaságoknak egy mostani hipotetikus piaci értékesítést feltételezve elérhető nyereség 20 százaléka után be kell vallaniuk és meg is kell fizetniük a társasági adót a 2023. évi adóbevallásuk benyújtásakor. Ebben az esetben minden későbbi árfolyamnyereség, amelyet ténylegesen realizál a társaság a részesedés értékesítésén a jövőben, adómentes lehet. Annak érdekében, hogy ne lehessen visszaélésre használni az amnesztia-szabályt, az adóköteles látens nyereség összegét független szakértői értékeléssel kell alátámasztani a kedvezőbb adófizetéshez.

„Az emiatt esetlegesen fizetendő adókötelezettség mellett is érdemes megfontolni a bejelentést, hiszen egy jövőbeli értékesítés vagy csoporton belüli átstrukturálás esetén adókötelessé váló eddig felhalmozott hozamra a várható 9 százalékos adóteher helyett most mindössze 1,8 százalékos adókulccsal kell az adót megfizetni. Ez a megtakarítás még magasabb lehet, ha hosszabb távon tartják a részesedést és a cég további értéknövekedésre számít, mivel ez a további értéknövekmény teljes adómentességet élvez a jövőben” – hangsúlyozta Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

A már bejelentett részedésekhez kapcsolódóan egy tisztázó rendelkezést tartalmaz az adócsomag, amely egyértelműsíti, hogy az adómentesség feltételéül szabott minimum egy éves tartási időszak előtt részben értékesített részesedésből megmaradó részre továbbra is alkalmazható a mentesítés annak későbbi eladásakor.

„Az eddigi gyakorlat sajnos nem volt egységes, és bizonyos esetekben ilyenkor a fennmaradó részre is elveszítette a társaság a mentességet. A módosítás számos társaságnak megnyugtató és tiszta helyzetet teremt a bejelentett részesedéseik adókezelésével kapcsolatban” – egészítette ki Kóka Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 17., 16:17
Az ESG törvény, valamint annak végrehajtási rendelete speciális rendelkezéseket tartalmaz egy vállalkozás közvetlen beszállítóinak átvilágítására, aminek teljesítéséért végső soron az ügyvezetés tartozik felelősséggel – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A törvény közelmúltban megjelent végrehajtási rendeletéből kiderül, mindez milyen feladatokat ró a vállalatokra.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS