Régóta várt, egyszeri lehetőség a befektetések eladásán elért nyereség adómentességére

2024. 01. 10., 14:10

A 2023 novemberében elfogadott adócsomag egy átmeneti „amnesztiát” vezetett be a társasági adó hatálya alá eső cégek számára a tulajdonukban álló részesedésekkel kapcsolatban.

Már régóta lehetőség van arra, hogy a részesedés megszerzésének időpontjában történő adóhatósági bejelentés esetén – néhány további feltétel teljesülését követően – egy későbbi értékesítésnél a társaság mentesíthesse az értékesítésen elért árfolyamnyereséget. Ezzel a lehetőséggel azonban nem feltétlenül élt minden cég korábban, előfordult, hogy kifutott a bejelentésre előírt határidőből, de olyan társaságok is vannak, amelyek még a szabály hatálybalépését megelőzően szerezték a részesedést, ezért lehetőségük sem volt korábbi bejelentésre.

A 2023-as adócsomag amnesztia-rendelkezései lehetőséget adnak az ilyen korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentésére, amelyet a 2023. adóévi adóbevallásukban tehetnek meg a cégek egy kedvező mértékű adókötelezettség egyidejű megfizetésével.

A részesedéseken elért árfolyamnyereség későbbi adómentességéhez a lehetőséggel élő társaságoknak egy mostani hipotetikus piaci értékesítést feltételezve elérhető nyereség 20 százaléka után be kell vallaniuk és meg is kell fizetniük a társasági adót a 2023. évi adóbevallásuk benyújtásakor. Ebben az esetben minden későbbi árfolyamnyereség, amelyet ténylegesen realizál a társaság a részesedés értékesítésén a jövőben, adómentes lehet. Annak érdekében, hogy ne lehessen visszaélésre használni az amnesztia-szabályt, az adóköteles látens nyereség összegét független szakértői értékeléssel kell alátámasztani a kedvezőbb adófizetéshez.

„Az emiatt esetlegesen fizetendő adókötelezettség mellett is érdemes megfontolni a bejelentést, hiszen egy jövőbeli értékesítés vagy csoporton belüli átstrukturálás esetén adókötelessé váló eddig felhalmozott hozamra a várható 9 százalékos adóteher helyett most mindössze 1,8 százalékos adókulccsal kell az adót megfizetni. Ez a megtakarítás még magasabb lehet, ha hosszabb távon tartják a részesedést és a cég további értéknövekedésre számít, mivel ez a további értéknövekmény teljes adómentességet élvez a jövőben” – hangsúlyozta Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

A már bejelentett részedésekhez kapcsolódóan egy tisztázó rendelkezést tartalmaz az adócsomag, amely egyértelműsíti, hogy az adómentesség feltételéül szabott minimum egy éves tartási időszak előtt részben értékesített részesedésből megmaradó részre továbbra is alkalmazható a mentesítés annak későbbi eladásakor.

„Az eddigi gyakorlat sajnos nem volt egységes, és bizonyos esetekben ilyenkor a fennmaradó részre is elveszítette a társaság a mentességet. A módosítás számos társaságnak megnyugtató és tiszta helyzetet teremt a bejelentett részesedéseik adókezelésével kapcsolatban” – egészítette ki Kóka Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS