Deloitte: miért éri meg áttérni a felhőre?

2023. 08. 08., 13:40

A szervezeti kiválósághoz olyan kiegyensúlyozott megközelítés szükséges, amelyet a magas rendelkezésre állás, az üzletmenet folytonossága, az üzleti agilitás és a skálázhatóság jellemez. A felhő mindezen pilléreket költséghatékonyan támogatja. A Deloitte felmérése szerint a válaszadók 98 százaléka tervezi a felhő használatát, ezért a társaság szakértői a különböző átalakítási modelleket vizsgálta meg.

A felhő használata továbbra is rendkívül gyorsan terjed: a Gartner előrejelzése szerint a felhőszolgáltatásokra fordított végfelhasználói kiadások világszerte 305 milliárd dollárra nőttek 2021-re, ami 18,4 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A felhőalapú átalakításra fordított globális IT-kiadások aránya 2024-re pedig várhatóan a teljes vállalati IT-kiadások 14,2 százalékát teszi majd ki – ez 2020-ban 9,1 százalék volt.

A Deloitte felmérésében a felhőre való áttéréssel kapcsolatos tervekre volt kíváncsi: a válaszadók 60 százaléka már most is alkalmazásai legalább 11 százalékát, 25 százalékuk pedig legalább a felét a felhőben üzemelteti. Összességében a válaszadók 98 százaléka tervezi a felhő használatát.

„A felhőtechnológiák bevezetése iránti ilyen elsöprő lelkesedés mellett felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet hatékonyan áttérni a felhőre úgy, hogy közben csökkentjük az üzleti kockázatokat? Ahhoz, hogy készen álljunk a felhőre, jól megtervezett migrációs stratégiára van szükség, amelyhez intelligens tesztelési stratégia párosul” – mondta Bakó Béla, a Deloitte Magyarország Technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Az egyedi igényekre különböző szolgáltatási és telepítési modellek alakultak ki: a felhő telepítési modell olyan környezeti konfiguráció, amely kijelöli, hogy a felhasználók számára hogyan állnak rendelkezésre a felhőszolgáltatások, míg a felhőszolgáltatási modell a felhőszolgáltató különböző informatikai erőforrásainak konkrét, előre összeállított kombinációját jelenti. Ezek különböző kombinációi különböző szintű ellenőrzést, rugalmasságot és kezelést biztosítanak.

Szolgáltatási modellek (általában előfizetés útján nyújtott szolgáltatások):

Az infrastruktúra, mint szolgáltatás (IaaS) lehetővé teszi, hogy az ügyfél hagyományos alkalmazásokat telepítsen a felhőszolgáltatók által kínált szerverekre, elvárva, hogy az ügyfelek kezeljék az alkalmazásszoftver és a hardver minden aspektusát.

A platform, mint szolgáltatás (PaaS) lehetővé teszi, hogy a szállító kezelje a hardver telepítését, a szoftver telepítését és konfigurálását, míg az ügyfelek kezelik, hangolják és optimalizálják a szoftvert.

A szoftver, mint szolgáltatás (SaaS) lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy API-kon vagy a weben keresztül hozzáférjenek a távoli eszközökre telepített alkalmazásokhoz.

Telepítési modellek:

A nyilvános felhő számítási és tárolási erőforrásokat biztosít az ügyfelek számára az interneten keresztül. Ez a legszélesebb körben használt felhőszolgáltatás, amely kiküszöböli a hardver építésével és karbantartásával járó költségeket.

A privát felhő magasabb szintű biztonságot és ellenőrzést biztosít a szervezetek számára. Ez a modell kifejezetten egyetlen szervezet számára készül, hogy a környezetet sajátos üzleti igényeik alapján konfigurálhassák és kezelhessék.

A hibrid felhő segít a nyilvános és a privát felhőmodellek kombinálásában, így lehetővé teszi a két platform zökkenőmentes interakcióját. Ez a modell erősen ajánlott olyan vállalkozások számára, amelyek a big data elemzés és a szigorú adatvédelmi korlátozások közötti egyensúlyt igyekeznek fenntartani.

A közösségi felhő egy olyan kollaboratív, több bérlő által használt platform, amelyet több egyedi szervezet használhat, ugyanazokat az alkalmazásokat megosztva.

A felhőre való áttérés során fontos a legújabb minőségmérnöki gyakorlatokat alkalmazni a felhőinfrastruktúra tesztelése során, a hatékony tesztelés azonban nem egyszerű. A Deloitte felmérésének válaszadói a biztonsági tesztelést emelték ki messze a legnagyobb kihívásként (64 százalék), amikor a felhőinfrastruktúrával rendelkező alkalmazások teszteléséről van szó. Ugyanakkor a teljesítménytesztelés (47 százalék) és a skálázhatóság és rugalmasság tesztelése (39 százalék) jelentenek még komoly kihívást.

„A tesztelési kihívások hatékony leküzdéséhez a különböző tesztelési típusok felhőközpontúvá alakítása szükséges, kritikus fontosságú a nagy volumenű terhelés- és stressztesztelés. Az alkalmazások késleltetését és skálázhatóságát is szigorúan tesztelni kell - figyelemmel kísérve az adatintegritást, a felhasználói adatvédelmet és minden biztonsági korlátozást. A megbízhatósági és rugalmassági megközelítés káosztechnikai koncepciókkal történő újraszerkesztése szintén segít a rendszer kihívásainak kontrollkörnyezetben történő kezelésében” – mondta Szász Beáta, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.

A felhő segítségével történő folyamatos tesztelés többek között a következő előnyökkel jár a DevOps-csapatok számára. Több verzió, eszköz és szolgáltató között tesztelhetnek, megvan az új eszközökön való tesztelés lehetősége, akár a megjelenés napján is, és a tesztelés földrajzi korlátokon átível, így ki lehet használni az analitika erejét. A beépített analitika számos felhőalapú tesztautomatizálási megoldás jelentős előnye.

A felhőalapú analitika úgy van kialakítva, hogy nagy mennyiségű napi tesztadatot tudjon kezelni, és tesztjelentést is tartalmaz, hogy a csapatok számára láthatóvá váljon, mi volt a hiba. A gyors visszajelzés segít minimalizálni az esetleges késedelmeket és gyorsabban kijavítani a hibákat.

Egy jól meghatározott felhőalapú tesztelési stratégia segíthet a szervezeteknek növelni versenyképességüket, és segít csökkenteni a tesztelés költségeit anélkül, hogy ez hátrányosan érintené az üzletileg kritikus alkalmazásokat. Fontos, hogy a szervezetek kétirányúan gondolkodjanak a tesztelési megközelítések megtervezése során, mind az éles alkalmazások migrációja, mind pedig az új felhőalapú alkalmazások felhő-infrastruktúra segítségével történő kiépítése esetén.

A szervezetek a hat alapvető migrációs stratégia (rehost, replatform, refactor, repurchase, retire, retain) kombinációját használhatják. Kritikus fontosságú a rendszer fokozatosan történő leépítése a felhasználói kérések miatt az örökölt rendszerek elérhetetlensége esetén. A releváns minőségbiztosítási mérőszámok mérése mellett döntő fontosságú az alkalmazás elérhetőségének biztosítására, illetve a leállás alatt a hibaelhárítás képességére való összpontosítás.

„A felhőalapú infrastruktúra növelheti a tesztautomatizálás lefedettségét, skálázhatóságát és biztonságát, miközben támogatja az üzleti ütemtervet és más tervezett tevékenységeket. A felhőalapú tesztelés konkrétan felgyorsíthatja a tesztelési folyamatot, és csökkentheti a házon belüli infrastruktúra fenntartásával járó általános költségeket. Segítségével a szervezetek minimális költséggel szerezhetik be a szükséges eszközöket, szoftverlicenceket és infrastruktúrát, miközben elősegíthetik a maximális kihasználtságot. Érdemes tehát megfontolni egy olyan felhő-natív digitális tesztelő használatát, amely az emberek mellett autonóm módon is képes tesztelni, hogy tovább növelje a tesztelés pontosságát és sebességét” – összegezte Bakó Béla.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS