Új módszer: így előzheti meg az AI az épület- és hídomlásokat

Új módszer: így előzheti meg az AI az épület- és hídomlásokat
2024. 01. 31., 18:40

Egy mesterséges intelligencia által vezérelt robotrendszer forradalmasíthatja az infrastruktúra-ellenőrzést, amivel kritikus szerkezetek: különböző épületek, utak és hidak hibáit lehet idejekorán felismerni és elhárítani – még azelőtt, hogy katasztrófa történne.

Az amerikai Drexel Egyetemen kifejlesztett rendszer egy konvolúciós neurális hálózatnak nevezett mélytanulási algoritmust használ a szerkezetről készült nagyfelbontású képek elemzésére és a repedésekkel érintett területek azonosítására. A Science-ben közölt tanulmány szerint azért indokolt bevonni a technológiát az ellenőrzési folyamatokba, mert a modern világ egyelőre nem ismerte fel, hogy infrastruktúra válság közelít: a következő évtizedekben egyre épület, híd, út és alagút fogja a pusztulás és a károsodás jeleit mutatni.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a kritikus infrastruktúrák szerkezeteit az összeomlás és a meghibásodás veszélye fenyegeti, ha nem ellenőrzik és javítják őket időben. A jelenlegi vizsgálati módszerek ugyanakkor lassúak, költségesek és munkaigényesek, ráadásul nem képesek átfogó képet adni a problémákról. Azon túl, hogy egy károsodott infrastruktúra baleset- és életveszélyt jelenthet, a javításának költségei is elképesztőek. Az Amerikai Építőmérnökök Társasága szerint csak az Egyesült Államokban 786 milliárd dollárt kell költeni az utak és hidak javítására.

Az egyetem mérnöki kutatócsoportja ezekre a kihívásokra válaszol egy újonnan kifejlesztett rendszerrel, ami robotokkal és gépi tanulással ismerné fel, majd értékelné az infrastruktúraelemek szerkezeti hibáit, ezáltal javítsa az ellenőrzés és a karbantartás hatékonyságát.

A rendszer egy lézerszkennelő és egy számítógépes látásmodulból áll. Az utóbbi mélytanulási algoritmussal, úgynevezett konvolúciós neurális hálózattal képes a szerkezetről készült nagyfelbontású képek elemzésére, valamint a repedésekkel érintett területek azonosítására. A lézerszkennelő modul ezután végez részletes letapogatást a repedezett régiókról, hogy aztán a további elemzéshez és felügyelethez létrehozzon egy háromdimenziós sérülésmodellt. A kutatók azt állítják, hogy a rendszerük csökkenti az ellenőrzések munkaterhelését, valamint célzott, időben történő beavatkozásokat tesz lehetővé a szerkezeti meghibásodások megelőzése érdekében.

„A repedések a szerkezeti romlás első jelei és potenciális veszélyek, amelyeket a lehető leghamarabb fel kell fedezni és folyamatosan mérni is kell. A rendszerünk gyors és pontos módot ad a repedések szűrésére és letapogatására, ami nagy segítség lehet, mind a diagnózis, mind pedig a karbantartói munkák során” – magyarázta Dr. Arvin Ebrahimkhanlou egyetemi docens. A tanulmány társszerzője arra is rámutat, hogy az infrastruktúra nagyságrendje és összetettsége olyan több skálán működő robotikus megközelítést igényel, ami egyszerre képes kezelni a nagy és az apró hibákat is. „A polgári infrastruktúrák hatalmas szerkezetekből állnak, de problémáik gyakran mikroszkopikus szinten jelentkeznek. Úgy véljük, hogy a rendszerünk egyesíteni tudja a számítógépes látás és a lézerszkennelés előnyeit, ami lehetővé teszi, hogy az autonóm robotok hatékonyan és pontosan vizsgálják a hibákat.”

A kutatók már valós szerkezeteken tesztelik a rendszert, és ipari partnerekkel működnek együtt a rendszerük terepen történő bevetése érdekében. Azt remélik, hogy a megoldásukról a gyakorlatban is kiderül: képes katasztrofális meghibásodások megelőzésére, amivel egyszerre lehet életeket és erőforrásokat menteni, valamint infrastruktúrák biztonságát és fenntarthatóságát szavatolni.

Gábor János

A főoldali kép illusztráció. Fotó: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS