Erdőtüzet előztek meg az AI szenzorok – így működik a rendszer

Erdőtüzet előztek meg az AI szenzorok – így működik a rendszer
2023. 12. 21., 12:10

A napenergiával működő, mesterséges intelligenciával felvértezett gázérzékelők hálózata a kigyulladástól számított 30 percen belül észlelt egy kibontakozó erdőtüzet, így a lángokat minimális kárral sikerült eloltani. Ez a rendszer átalakíthatja a vad- és erdővédelmi megoldások jövőjét.

A németországi Dryad Networks által kifejlesztett Silvanet rendszer mesterséges intelligenciával rendelkező gázérzékelőket használ egy napenergiával működő, nagyméretű erdős területen telepített hálózaton. A technológia a keletkező tüzek korai észlelésre összpontosít, hogy megakadályozza a természeti katasztrófát. A megoldás nemrég Libanonban vizsgázott kitűnőre: óriási erdős területet mentett meg azzal, hogy időben jelezte: a tűzoltók merre keressék a tűzfészket.

A 139 ezer hektárnyi erdővel rendelkező Libanon erdői – amelyek az ország területének kb. 13 százalékát teszik – az éghajlatváltozás miatt egyre nagyobb veszélyben vannak, a tüzek állandó fenyegetése miatt. A hosszú aszályos időszakok veszélyt jelentenek, és növelik a kockázatot, elsősorban a magasan fekvő régiókban, ahol korábban jelentősen kevesebb erdőtűz alakult ki. A rizikót tovább növelik az elszaporodott kártevők, hiszen az általuk megrongált fák még az erdőtűzszezon előtt kiszáradnak. Libanon híres cédrusai, valamint borókaerdői és fenyvesei egy ideje a veszélyeztetett erdei ökoszisztémák közé tartoznak.

A közel-keleti és afrikai lefedettséggel rendelkező Mada távközlési szolgáltató kísérleti helyszínen alkalmazta a Silvanetet, a közép-libanoni Deir Mar Moussa régiójában. A vállalat 2023 januárjában telepített 91 érzékelőt, egy 78 hektáros területre. Jól tették, mert december 11-én a Silvanet egy feltehetőleg szándékos gyújtogatásból eredő tűzfészket észlelt, kb. 30 perccel azután, hogy azt meggyújtották. A rendszer Bosch BME688 gázszenzorokkal érzékelte a levegő összetételének változását. Az ezt követő gázvizsgálatok hidrogént, szén-monoxidot és illékony szerves vegyületeket azonosítottak. A Silvanet mesterséges intelligenciája erre 70 százalékos valószínűséggel füstöt jelzett és riasztást küldött a megfigyelőknek.

„A Dryaddal kötött partnerségünk tükrözi elkötelezettségünket a fejlett technológiák közjó érdekében történő felhasználása iránt. A Silvanet sikere az erdőtüzek észlelésében és megelőzésében megerősíti az ilyen együttműködések fontosságát, a környezetünk védelmében” – állapította meg elégedetten Dr. Nassif Bechara, a Mada vezérigazgatója.  

A Dryad szerint a Silvanet mesterséges intelligenciamodelljét az elmúlt három év során fejlesztették ki, úgy, hogy igazítható legyen különböző környezetekhez. A hálózati terhelés csökkentése és a nagyszabású telepítések lehetővé tétele érdekében az AI-modellek magukban az érzékelőkben dolgoznak – az egész hálózaton keresztül, fizikai karbantartást nem igénylő módon.

„Elkötelezettek vagyunk a technológiánk tökéletesítése iránt, hogy megfeleljünk a változó kihívásoknak. A közelmúltban Libanonban történt incidens rávilágít az erdőtüzek ultrakorai észlelésének döntő szerepére a veszélyeztetett régiók védelmében” - mondta Carsten Brinkschulte, a Dryad Networks társalapító-vezérigazgatója.

Gábor János

Főoldali kép: Dryad Networks

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS