Sok befektetőt vonz a bionikus kéz – Bár robotszerű protézis, töltést nem igényel

Sok befektetőt vonz a bionikus kéz – Bár robotszerű protézis, töltést nem igényel
Gábor János  |  2024. 08. 28., 14:28

Áramforrásra sincs szüksége annak az új protézisnek, amit kézamputálást elszenvedett betegeknek szán a gyártó. A bionikus kéz piacra juttatásához külső finanszírozóktól kaptak segítséget, így hamarosan a valóságban is megjelenhet a sci-fiket idéző technológia.

Az innovatív bionikus kéz fejlesztője a skót Metacarpal, amelynek leírása szerint kifejezetten testmozgással vezérelt, mechanikus megoldásról van szó. A protézis hihetetlen módon nem tartalmaz semmilyen elektronikát, ennek megfelelően tölteni sem kell, soha. Az ötlet és a belőle kifejlesztett első prototípusok annyira vonzó terméket sejtetnek, hogy máris beállt mögéjük egy sor nemzetközi befektető, köztük a SIS Ventures, a Worth Capital, az Oxford Technology, a Strathclyde Egyetem és a Gabriel Befektetési Szindikátus. A technológia fejlesztésére és a piacra jutattásra gyűjtött tőke első körben 800 ezer fontra, vagyis több mint 373 millió forintra rúg – számol be a Scottish Financial News. Az új finanszírozás lehetővé teszi a Metacarpal számára, hogy befejezze a termék fejlesztését, megkezdje a gyártást, és megduplázza munkatársainak számát – nyolc főre.

Amputáltak életminőségét javító bionikus kéz

Az edinburghi székhelyű Metacarpal olyan korszerű mérnöki technikákat alkalmazott, amelyekkel egy rendkívül funkcionális, testmozgással vezérelt bionikus kéz született. A robotikusnak látszó protézis elektronika nélkül működik, és a test természetes mozgása révén irányítható. Ez eddig a tudományos-fantasztikum határait súroló elképzelés volt.

Az új bionikus kéz ötvözi a testvezérelt protézisek gyakorlati előnyeit az elektronikus irányítású, myoelektromos protézisek funkcionalitásával. A termék öt ujj mozgását, változó fogásokat és csuklópozíciókat tesz lehetővé.

A protézisek fejlesztése terén eddig jellemzően a robotikus kezek kerültek előtérbe, így piaci rés keletkezett a testvezérelt eszközök számára. A Metacarpal ezt az űrt kívánja betölteni, hogy növelje a protézisek elfogadottságát, ami hosszú távon javíthatja az amputáltak egészségi állapotát. A vállalatot 2020-ban alapította Fergal Mackie, a Strathclyde Egyetem végzős terméktervezési mérnöke, akit a tanulmányai utolsó évében bekövetkezett balesete (mindkét csuklóját eltörte) inspirált a bionikus protézis elkészítésére. Volt ideje belekóstolni, hogy milyen felső végtagok nélkül élni – ekkor kezdett el új módszereket keresni a mindennapi feladatai elvégzésére, ami felkeltette érdeklődését a protézisek iránt.

Óriási piacra készülnek belépni

„Az általunk kifejlesztett testvezérelt bionikus kéz forradalmi technológiát alkalmaz, és új szintre emeli a felső végtagprotéziseket. Ez az egyetlen olyan eszköz, ami reaktív testmozgással vezérelt technológiát használ, így lehetővé teszi az ujjak egyedi mozgását is – nyilatkozta a vezérigazgató. A kezdő finanszírozási kör sikere hatalmas mérföldkő: lehetővé teszi számunkra, hogy a bionikus kéz egy kereskedelmi szempontból is életképes termékké váljon, és ezzel megváltoztassuk a protéziseket használók életét.”

A becslések szerint az alsó-felső végtag amputáltak 26-45 százaléka inkább nem visel semmilyen protézist, mint hogy a jelenleg elérhető termékeket használja. Az előrejelzések szerint a felső végtagi protézisek globális piaca 2028-ra elérheti az 1,2 milliárd dolláros értéket.

Főoldali kép: Metacarpal

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS