Új, emberi szemhez hasonló látórendszer jelenhet meg a robotikában

Új, emberi szemhez hasonló látórendszer jelenhet meg a robotikában
Gábor János  |  2024. 07. 02., 23:30

Az emberi szem működése inspirálta azt a forradalmi kamerarendszert, ami jelentősen javítja a robotok látását, valamint reakcióképességét a körülöttük lévő világra. A látószervünk akaratlan mozgásait utánozza a tiszta és stabil látás fenntartása érdekében.

A Marylandi Egyetem számítástechnikai tudósai fejlesztették ki azt a kamerarendszert, ami egészen váratlan módon az emberi szem ösztönös mozgásait utánozva járul hozzá a tiszta és stabil gépi látás fenntartásához. Az Artificial Microsaccade-Enhanced Event Camera (AMI-EV) névre keresztelt kamera prototípusának fejlesztését és tesztelését a Science Robotics folyóiratban részletezték.

„Az eseménykamerák viszonylag új technológiát képviselnek: jobban követik a mozgó tárgyakat, mint a hagyományos kamerák, ám a mai eseménykamerák nehezen tudnak éles, elmosódástól mentes képeket rögzíteni, ha sok mozgás történik – magyarázta Botao He PhD hallgató, a tanulmány vezető szerzője. Ez nagy probléma, mivel a robotok és más technológiák – például az önvezető autók – pontos és időben történő képekre támaszkodnak, hogy megfelelően reagáljanak a változó környezetre. Ezért feltettük a kérdést: hogyan biztosítják az emberek és állatok, hogy a látásuk egyetlen mozgó tárgyra fókuszáljon?”

A válasz az ún. mikroszakkádokban rejlik, amelyek apró és gyors, akaratlan szemmozgásokat jelölnek – olyanokat, amikor egy személy valamire fókuszálni próbálja a látását. Ezek az apró, de folyamatos mozgások lehetővé teszik a szem számára, hogy pontosan fókuszáljon egy tárgyra és annak vizuális textúráira – például a színére, mélységére és árnyékára.

A kutatók mikroszakkádokat replikáltak úgy, hogy egy forgó prizmát helyeztek az AMI-EV belsejébe, átirányítva ezzel a lencse által befogott fénysugarakat. A prizma folyamatos forgómozgása jól szimulálta az emberi szem természetes mozgásait, lehetővé téve a kamera számára, hogy stabilizálja a rögzített tárgyak textúráit, valahogy úgy, ahogy az emberi szem tenné. A csapat szoftvert is fejlesztett a prizma mozgásának kompenzálására, hogy stabil képeket állítson össze a változó fényekből.

Így működik, ezt tanulja a robotika az emberi szemtől

„A szemünk képeket készít a körülöttünk lévő világról, és ezeket a képeket az agyunkba küldjük, ami elemzi azokat. A percepció ezen a folyamaton keresztül történik – így értjük meg a világot – mondta Yiannis Aloimonos professzor, az egyetem Gépi Látás Laboratóriumának igazgatója. Amikor robotokkal dolgozunk, a szemeket cseréljük kamerára és az agyat számítógépre, a jobb kamerák pedig jobb érzékelést és reakciókat jelentenek a robotok számára.”

A kezdeti tesztek során az AMI-EV képes volt pontosan rögzíteni és megjeleníteni a mozgást különböző kontextusokban, beleértve az emberi pulzus észlelését és a gyorsan mozgó alakzatok azonosítását. A rendszer több tízezer képkockát képes rögzíteni másodpercenként, ami messze meghaladja a legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható, kb. 30-1000 képkockát rögzítő kamera képességeit. A csapat úgy véli, hogy ez a simább és realisztikusabb mozgásábrázolás döntő fontosságú lehet olyan alkalmazásokban, mint például az immerzív virtuális valóság élmények létrehozása, a biztonsági megfigyelés javítása és az űrkutatók által készített képek minőségének növelése.

Főoldali kép: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 09. 06., 15:06
Az előző hónaphoz képest a 95-ös benzin átlagára 7 forinttal, 605 forintra, a gázolajé 10 forinttal, 611 forintra csökkent augusztusban a statisztikai hivatal jelentése szerint; a benzin átlagára 7 forinttal a szomszédos országok átlagára alatt maradt, a gázolajé megegyezett a szomszédos országokéval.
2024. 09. 05., 19:05
Nyár végéig a Balatoni Hajózási Zrt. kompjai 1 millió 229 ezer, a személyhajók pedig 791 ezer utast szállítottak, a társaság így tavalyhoz képest már 2 hónappal korábban, augusztus végére elérte a 2 milliós utasszámot.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.
2024. 08. 16., 22:15
epizód: 2024 / 16   |   hossz: 22:09
Az Edinburgh-i Egyetem magyar docense nem csak azt mesélte el, hogyan vezetett az útja egy hazai egyetemről a tengerentúli Caltech-re, majd Skóciába, hanem azt is, hogy jelenlegi kutatási területe ígéretes jövőképet fest a szív- és érrendszeri betegek hatékonyabb gyógyítása számára. A kémiai és biomérnök tudós egy pakisztáni kollégájával együtt fejlesztett 3D nyomtatással készülő véreret, aminek még az alapanyagát is ők állítják elő, olcsó nyersanyagokból. A forradalmi megoldás véglegesítéséhez nemzetközi együttműködésre is nyitott tudósok szerint a találmányuk egy napon humán betegekbe is beültethető lesz, jelentősen csökkentve a fertőzések veszélyét és gyorsítva a felépülést.
Hosszútávon döbbenetesen kevés cég éli túl a generációváltást. A lehetséges megoldásokról kritikusan fontos beszélni ezekben az években, amikor nagyon nagy létszámú hazai vállalatvezető éri el a nyugdíjkorhatárt, és nem biztos, hogy van koncepciója a gyeplő átadására. Laczkó Péter, a Lawrence & Bennet tulajdonos-vezérigazgatója bemutatja, milyen alapvető stratégiákat kell alkalmazni, hogy megmeneküljenek az évtizedek alatt felépített családi vállalkozások és az élethosszig végzett munkával összeszedett örökségek. A szakembernek arra is van válasza, hogy milyen módon folytassa a munkát egy cég, ha a leköszönő vezetőt már biztosan nem követi családtag.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS