Kecskeméten teszteli a Mercedes az Apollo humanoidot

Kecskeméten teszteli a Mercedes az Apollo humanoidot
2024. 03. 19., 06:10

A hírt a robotot gyártó Apptronik jelentette be, és bár a robot árát nem árulta el, közölte annak legfontosabb paramétereit, valamint azt, hogy a prémiumautó-gyártó milyen feladatok elvégzésére próbálja befogni. A Mercedes-Benz az Apollo autóipari alkalmazásainak meghatározására törekszik a tesztidőszakban.

A Mercedes-Benz azt vizsgálja, hogy az Apollo mennyire jól tudja ellenőrizni és a gyártósorra vinni az egyes alkatrészeket, hogy a dolgozók aztán beszerelhessék őket. Az amerikai gyártó Apptronik közleménye szerint a humanoidot a gyártási folyamat későbbi szakaszában a szerelt alkatrészek tartályokba történő szállításában is tesztelni fogják.

A gyárak és üzemek humanoid robotokkal való felszerelése lehetővé tenné a vállalatok számára, hogy olyan robotokat alkalmazzanak, amelyeket emberekre tervezett terekben történő munkavégzésre optimalizáltak, így a robotok alkalmazása érdekében nem lenne szükséges a gyárak és létesítmények teljes körű átalakítása. Ez a megközelítés olyan fizikailag megterhelő, ismétlődő és unalmas feladatok automatizálására összpontosít, amelyekhez egyre nehezebb megbízható munkaerőt találni.

„Amikor elkezdtük az Apollo megépítését, még álomforgatókönyvnek számított egy olyan megállapodás, mint amilyet most a Mercedes-Benzzel bejelentettünk – idézte fel Jeff Cardenas társalapító-vezérigazgató. A Mercedes azt tervezi, hogy a robotikát és az Apollót néhány alacsony képzettséget igénylő, fizikai kihívást jelentő kézi munka automatizálására használja. Ez egy olyan modellértékű felhasználási eset, amelyet más szervezetek is meg fognak ismételni az elkövetkező hónapokban és években.”

A The Robot Report szerint az Apptronik által megosztott fotókon az Apollo egy magyarországi üzemben látható, ami kizárásos alapon csak a kecskeméti gyárat jelentheti.

Az Apollo alkatilag nagyjából megfelel egy emberi munkás méreteinek: 173 centiméter magas, 73 kilogrammot nyom, 25 kilogramm hasznos terhet képes cipelni és kifejezetten arra készült, hogy ipari terekben működjön az emberek mellett. Egyedi erőszabályozási architektúráját az együttműködő robotokhoz hasonló módszerekkel alkották és a barátságos kialakítását úgy tervezték, hogy az emberek kevésbé érezzék magukat feszélyezve a közelében, miközben fizikailag megterhelő feladatokat lát el - éppen a gyári dolgozók munkájának támogatására.

Az Apollo számítási teljesítménye lehetővé teszi a vezető AI-vállalatok számára, hogy az Apptronik kezdeti elképzeléseit további felhasználási esetekkel bővítsék, az iPhone koncepciójához hasonlóan. Világszínvonalú, felhasználóbarát hardver, ami néhány előre elkészített alkalmazással érkezik, és harmadik felek által fejlesztett alkalmazásokkal bővíthető.

„Folyamatosan fejlesztjük az autógyártás jövőjét. Ehhez a robotika és az AI fejlődése számunkra is új távlatokat nyit. Lehetőségeket tárunk fel a robotika alkalmazásával, hogy támogassuk a gyártásban résztvevő, képzett munkaerőnket. Ez egy új határterület, és meg akarjuk érteni mind a robotika, mind az autógyártás lehetőségeit, hogy kitöltsék a munkaerőhiányt olyan területeken, mint az alacsony képzettséget igénylő, ismétlődő és fizikailag megterhelő munkák, és felszabadítsák a gyártósoron dolgozó, magasan képzett munkatársainkat, hogy a világ legkívánatosabb autóit építsék”osztotta meg az Apollo beüzemeléséről készült videó kíséretében Jörg Burzer, a Mercedes-Benz Group AG igazgatótanácsának tagja.

Gábor János

Főoldali kép: Apptronik

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS