Eddig 6647 épület, ebből 4614 üzlethelyiség, 980 lakás és 1047 lakóépület került vissza egykori tulajdonosához, illetve az örökösökhöz – tette közzé a szerb Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség.
370 hektár építési területet, 5544 hektár erdőt és 48.124 hektár szántóföldet is visszaszármaztattak – írja a Magyar Szó.
Összesen 29 ezer kérvény érkezett Vajdaságból a restitúciós ügynökséghez a törvényes határidőn belül, ezekben a második világháború után lefoglalt ingatlanok visszaadását kérték.
A beérkezett kérelmek közül eddig 11 500-at oldottak meg – nyilatkozta Jasna Selaković, a vagyon-visszaszármaztatási ügynökség újvidéki részlegének igazgatója.
A visszaszármaztatásról szóló jogi esetek ügyében az első döntéseket 2012-ben hozták meg. A második világháború után elkobozott földterületek visszaadására összesen 10 ezer kérelem érkezett az ügynökséghez. Ezek összesen mintegy 100 ezer hektár szántóföldre vonatkoznak, s ezeknek a legnagyobb része a Vajdaságban van.
A lefoglalt ingatlanokra és földterületekre vonatkozó kérelmek többségét az egykori tulajdonosok örökösei nyújtották be – nyilatkozta Jasna Selaković. Topolya községben mintegy 550 hektár termőföldet származtattak vissza a Lelbach családnak.
Kisbelgrád és Bajsa területén mintegy 530 hektár földet adtak vissza az egykori tulajdonosoknak. Andrástelke (Gornja Rogatica) esetében 370 hektárnyi földterület visszaszármaztatásáról folyik jelenleg jogi eljárás.
A szerb állam 2 milliárd eurót irányozott elő erre a célra, a kérelmezők az elkobzott ingatlan nagyságától függetlenül fejenként legfeljebb 500 ezer eurót kaphatnak.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.