Visszakerülnek az ingatlanok a jogos tulajdonoshoz a Vajdaságban

2019. 05. 06., 12:00

Eddig 6647 épület, ebből 4614 üzlethelyiség, 980 lakás és 1047 lakóépület került vissza egykori tulajdonosához, illetve az örökösökhöz – tette közzé a szerb Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség.

370 hektár építési területet, 5544 hektár erdőt és 48.124 hektár szántóföldet is visszaszármaztattak – írja a Magyar Szó.

Összesen 29 ezer kérvény érkezett Vajdaságból a restitúciós ügynökséghez a törvényes határidőn belül, ezekben a második világháború után lefoglalt ingatlanok visszaadását kérték.

A beérkezett kérelmek közül eddig 11 500-at oldottak meg – nyilatkozta Jasna Selaković, a vagyon-visszaszármaztatási ügynökség újvidéki részlegének igazgatója.

A visszaszármaztatásról szóló jogi esetek ügyében az első döntéseket 2012-ben hozták meg. A második világháború után elkobozott földterületek visszaadására összesen 10 ezer kérelem érkezett az ügynökséghez. Ezek összesen mintegy 100 ezer hektár szántóföldre vonatkoznak, s ezeknek a legnagyobb része a Vajdaságban van.

A lefoglalt ingatlanokra és földterületekre vonatkozó kérelmek többségét az egykori tulajdonosok örökösei nyújtották be – nyilatkozta Jasna Selaković. Topolya községben mintegy 550 hektár termőföldet származtattak vissza a Lelbach családnak.

Kisbelgrád és Bajsa területén mintegy 530 hektár földet adtak vissza az egykori tulajdonosoknak. Andrástelke (Gornja Rogatica) esetében 370 hektárnyi földterület visszaszármaztatásáról folyik jelenleg jogi eljárás.

A szerb állam 2 milliárd eurót irányozott elő erre a célra, a kérelmezők az elkobzott ingatlan nagyságától függetlenül fejenként legfeljebb 500 ezer eurót kaphatnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.
2026-09-09 14:40:00
2026 negyedik negyedévében a magyar munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 13 százalékuk jelez előre. Ilyen mértékű pozitív várakozás a piaci szereplők körében az elmúlt öt évben nem fordult elő – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS