Visszakerülnek az ingatlanok a jogos tulajdonoshoz a Vajdaságban

2019. 05. 06., 12:00

Eddig 6647 épület, ebből 4614 üzlethelyiség, 980 lakás és 1047 lakóépület került vissza egykori tulajdonosához, illetve az örökösökhöz – tette közzé a szerb Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség.

370 hektár építési területet, 5544 hektár erdőt és 48.124 hektár szántóföldet is visszaszármaztattak – írja a Magyar Szó.

Összesen 29 ezer kérvény érkezett Vajdaságból a restitúciós ügynökséghez a törvényes határidőn belül, ezekben a második világháború után lefoglalt ingatlanok visszaadását kérték.

A beérkezett kérelmek közül eddig 11 500-at oldottak meg – nyilatkozta Jasna Selaković, a vagyon-visszaszármaztatási ügynökség újvidéki részlegének igazgatója.

A visszaszármaztatásról szóló jogi esetek ügyében az első döntéseket 2012-ben hozták meg. A második világháború után elkobozott földterületek visszaadására összesen 10 ezer kérelem érkezett az ügynökséghez. Ezek összesen mintegy 100 ezer hektár szántóföldre vonatkoznak, s ezeknek a legnagyobb része a Vajdaságban van.

A lefoglalt ingatlanokra és földterületekre vonatkozó kérelmek többségét az egykori tulajdonosok örökösei nyújtották be – nyilatkozta Jasna Selaković. Topolya községben mintegy 550 hektár termőföldet származtattak vissza a Lelbach családnak.

Kisbelgrád és Bajsa területén mintegy 530 hektár földet adtak vissza az egykori tulajdonosoknak. Andrástelke (Gornja Rogatica) esetében 370 hektárnyi földterület visszaszármaztatásáról folyik jelenleg jogi eljárás.

A szerb állam 2 milliárd eurót irányozott elő erre a célra, a kérelmezők az elkobzott ingatlan nagyságától függetlenül fejenként legfeljebb 500 ezer eurót kaphatnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 13., 12:05
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS